Akkor is jövedelmező a kultúra, ha nem kap termeléshez kötött támogatást?
– Termeléshez kötött támogatás nélkül a hazai cukorrépa-termesztés az elmúlt öt évben megszűnt volna, és a kaposvári cukorgyár sem termelne. A jelenlegi elkülönített cukorrépa-támogatás sem olyan mértékű, mint a korábbi években volt, amikor jócskán lecsökkent területen osztották el ugyanazt az összeget, így több jutott belőle 1-1 hektárra vetítve. Összességében kijelenthető, hogy enélkül Magyarországon nem volna jövedelmező a cukorrépa termelése, így indokolt fenntartani. Ez a helyzet akkor változhat meg, ha lényegesen nagyobb termésátlagot tudunk elérni, mint Nyugat-Európában, ahol 80-90 tonna cukorrépát takarítanak be 1 hektárról.
A körülményeket javítja a cukorrépa-terület nagyobb mértékű öntözhetővé tétele. Meggyőződésem, hogy ebbe az irányba kell lépnünk annak érdekében, hogy hosszú távon jövedelmezően tudjunk cukorrépát termeszteni az országban.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2022 októbere és 2023 júliusa között 390 ezer tonna cukrot importált az EU Ukrajnából – az előző szezon azonos időszakának 25 ezer tonnájával szemben. Milyen hatással lehet ez a hazai cukorrépa-termelésre?
– Az Ukrajnából engedélyezett import gyengíti a hazai piacot, csökkenti az árakat. Piaci zavart okozhat, hasonlóan, mint a gabona és olajos növények esetében. Hiányzó cukorellátásunkat a környező országokból eddig is megoldottuk és élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő termékek kerültek a fogyasztóhoz. Európában számos korlátozás mellett termesztik a növényeket. Ma már a fontos és hatékony növényvédő szerekre eseti engedélyeket sem kapunk, míg az említett importra nem vonatkoznak ezek a normák. A piaci zavar sokkal erőteljesebben érinti a cukorrépa-, illetve cukorágazatot. A cukorrépa-termelők könnyen lemondanak a termesztéséről, hiszen mindössze a mezőgazdasági terület 3 százalékát foglalja el, más növényekkel könnyen helyettesíthető.
Ezért is csökkent le a termőterület. Amennyiben ezen intézkedés kapcsán ismét előáll az a helyzet, hogy csak veszteséggel tudnak cukorrépát termelni az ágazatban, annak egyenes következménye, hogy az egyetlen működő magyarországi cukorgyár nyersanyag nélkül marad. Ezzel lemondunk a hazai ellátás 40 százalékáról is. Megítélésem szerint hosszú távon a rövid távú előnyök többszörösét fizethetjük meg.
Az eddig elmondottakat, a klímaváltozást és az öntözött terület lassú növekedését is figyelembe véve milyen jövőt jósol a magyarországi cukorrépa-termelésnek?
– Ha két évvel ezelőtt kapom ezt a kérdést, biztosan borúsan láttam volna a jövőjét. Most azonban, hogy a világpiacról és az európai piacról is eltűnt a cukorfelesleg, inkább keresleti a piac, emiatt jelentősen, 60-70 százalékkal emelkedett a cukorrépa ára. Ma perspektivikus növénynek látom. Ez az egyik olyan kultúra, aminek az öntözésével többletjövedelem realizálható, az ország csapadékosabb részein pedig öntözés nélkül is a nagyobb termelési értéket és eredményt adó növény.
Magyarország a cukorszükséglete körülbelül 40 százalékát termeli meg. Meggyőződésem, hogy fenn kell tartani az egyetlen cukorgyárunkat, hogy legyen hazai termelés, mert a megszűnése esetén még drágábban jutunk cukorhoz. Ezt pedig nemcsak a fogyasztók érzik meg, hanem az ipari felhasználók is.
Mai szemmel hogyan ítéli meg a cukorkvóta kivezetését, pontosabban a hatásait?
– Az intézkedés hatására megszűnt a túlkínálat, lecsökkentették vele az Európai Unió cukortermelését. Igaz, hogy a cukor védővámja is megszűnt, de ennek következtében a 631 eurós cukor ára 404 euróra csökkent. Az európai fogyasztók akár hálásak is lehetnek az intézkedésért, mert az utóbbi évtizedekben olcsóbban jutottak cukorhoz, sokszor még annál is olcsóbban, mint amennyi az európai előállítási költsége volt.
A jelenlegi költségek tekintetében ez indokolt. Ma a tengerentúli cukor sem nyomja az európai piacot. Lehet, hogy ez a helyzet nem jó a fogyasztóknak, de a cukorgyártóknak és a cukorrépa-termelőknek igen, hiszen megtérülnek a költségeik és ezzel fenntarthatóvá válik a répacukor előállítása.
