Erről beszélt Nagy István a 81. OMÉK megnyitó ünnepségén október 20-án. Az agrárminiszter külön köszöntötte a háromnapos rendezvény díszvendégét, Jelena Tanasković szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztert. Mint mondta, a két országot jó szomszédi viszony, történelmi örökség és sorsközösség köti össze, ami számos lehetőséget hordoz az EU-n belüli és azon kívüli agráregyüttműködésre.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kiválóan helyt állt az elmúlt évek nehézségei közt, de folyamatosan keresni kell a lehetőségét, hogy eredményesebb és versenyképesebb.
Ezzel a céllal emelték a legmagasabb szintre a nemzeti hozzájárulás mértéket, megháromszorozva a beruházásokra és fejlesztésekre rendelkezésre álló támogatási forrást.
Az Élelmiszeripar Bajnokai Program keretében 750 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszeripar modernizációjára. Az agrártámogatások célja, hogy 2030-ra másfélszeresére nőjön az ágazat teljesítménye, kétszeresére emelkedjen a hozzáadott érték, és 50 százalékkal bővüljön a kivitel.
A szén és a kőolaj után a XXI. század egyik legfontosabb, stratégiai erőforrása a művelhető föld lesz – húzta alá a megnyitón Ondré Péter. Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője beszámolt a két éve, az előző OMÉK-on meghirdetett élelmiszerexportbővítési program, a Hungarian Food Business eredményeiről. Kiemelte, hogy
A virtuális katalógust már 7-800 nemzetközi beszerző használja, az OMÉK-on pedig 150 külföldi üzletkötő van jelen 27 országból, akik 47 hazai cég képviselőivel fognak találkozni.
A magyar agráriumnak támogatásra van szüksége, de nemcsak anyagilag, hanem társadalmilag is, hiszen sok méltatlan támadás éri – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette: az elmúlt években érdemben javult a fogyasztói tudatosság.
A kamara mindent megtesz azért, hogy a magyar termelők és fogyasztók egymásra találjanak, és hamarosan egy termékkereső szolgáltatást is elindít ennek érdekében.
Szerbia és Magyarország mezőgazdasági együttműködése évek óta magas szinten folyik – mondta Jelena Tanasković, aki szerb néptáncegyüttest és kiállítókat is hozott a legnagyobb magyar agrárseregszemlére. Kiemelte, hogy 2021 és 2022 folyamán 27 százalékkal emelkedett a két ország külkereskedelmi mérlege, amely a 2018-as évi 159 millió euróról elérte a 345 millió eurós szintet. A két ország kölcsönösen előnyös piaci lehetőségeket kínál egymásnak, és közösen nézhetnek szembe a piaci nehézségekkel. „Ugyanabban a cipőben járunk – fogalmazott a tárcavezető -, és bízom abban, hogy a jövőben nemcsak a nehézségeken, hanem az eredményeken is osztozni fogunk.”
A megnyitó ünnepség a hagyományos díjátadással zárult. Az elismeréseket Nagy István, Győrffy Balázs, valamint a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület (SVÉT) elnöke, Ruprecht László adta át.
- Az OMÉK idei Hagyomány és Innováció az Agráriumban pályázatának első helyezettje a HÁZIKÓ Farm Kft. lett a Funky Forest gyümölcslé termékcsaláddal.
- Ugyanebben a kategóriában díszoklevéllel ismerték el a Trizsi Ízek Start Szociális Szövetkezetet, a Trizsi-Vad-Ász Lekvárcsalád fejlesztőjét.
- Az Élelmiszeripari Innovációs Díj I. helyezettje az Amurex GM Hungária Kft. és a Hunorganic Kft. közös fejlésztésű terméke, a gluténmentes Cöli cirokcipó lett.
- A kategória második helyén a Prima Maroni Kft. Fehérarany gesztenyepüréjét ismerték el, harmadik pedig a Ko-Duett Kft. gyümölcsecet előállítására alkalmas, háztartásokban is alkalmazható bioreaktora lett.
- Mezőgazdasági Nagydíjat vett át Szunyogh András fiatal agrárszakember, lendvadedesi őstermelő, aki Dedes nevű magán agrárökológiai programja keretében, regeneratív gyepgazdálkodással éleszti fel a hagyományos állattartást.
- A SVÉT és az Agrárminisztérium közös Gasztro folkTREND díját Pohner Ádám és Kun Luca mályinkai étterme, az Iszkor nyerte el.
- Három kategóriában osztotta ki a NAK az év szaktanácsadója díját. A 2023-as Év Szaktanácsadója címet Szentpéteri Tamás nyerte el, az Év Közönségdíjas Szaktanácsadója Trenyik Tibor lett, és Szaktanácsadói Életműdíjjal tüntették ki a 77 évesen is aktív Lánci Tivadart.
