0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A hazai vadgazdálkodás számokban – milyen volt az elmúlt vadászati év?

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) legfrissebb éves statisztikai jelentésében a 2022/2023. vadászati évben a vadállomány helyzetét és a vadgazdálkodás eredményeit összegezték.
Fotó: Blaser

Az OVA egyik feladata, hogy a vadgazdálkodási jelentések alapján évente statisztikai jelentést készít a vadállomány és a vadgazdálkodás helyzetéről. Ez a kiadvány a 2022/2023. vadászati évre vonatkozó legfontosabb adatokat táblázatokban foglalja össze, amelyek a vadászatra jogosultak által szolgáltatott állománybecslési és vadgazdálkodási adatokon alapulnak.

Dr. Csányi Sándor, az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetője a jelentés adatait következőkben összegezte:

Ha azt nézzük, hogy a magyar vadgazdálkodás fő célja az elmúlt fél évszázadban egyrészt a nagyvad létszám növekedésének megállítása és a vadkárok csökkentése, másrészt pedig a hasznos apróvad fogyásának megállítása volt, akkor a számok alapján lesz még tennivaló a jövőben is.

A trófeabírálati adatok vármegyénként a vadászati hatóság által végzett trófeabírálatok eredményein alapulnak. A 2022/2023. vadászati évben összesen 72 351 db trófeát bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részarányai a korábbi évekhez képest számottevően nem változtak. Az őzagancsok 60,3%-kal, a gímszarvas agancsok 26,9%-kal, a dámlapátok 7,1%-kal, a vadkan agyarak 3,9%-kal, és a mufloncsigák 1,8%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából. A külföldiek az előző vadászati évhez képest több trófeát zsákmányoltak (+12,30%), ez azonban még így is elmarad a 2020 előtti arányoktól. Az 1990-es évtől 2019-ig 35% feletti volt a külföldi elejtések aránya. A hazai vadászok által lőtt trófeás vad száma az előző évinél alacsonyabb volt (–3,87%).

A kiadványban található szöveges értékelést a vadgazdálkodási adatok és a trófeabírálati eredmények esetében is a tényszerű adatok összegzésével tették meg. A kiadványban az OVA fontosnak tartotta négy vadgazdálkodási téma kiemelését:

Fotó: MMG Archívum

A 2022/2023. vadászati évben a gímszarvas és a dámszarvas terítéke tovább növekedett. Annak ellenére, hogy az évek óta tartó jelentős hasznosítástól az állományaik csökkenése vagy stabilizálódása lenne várható, a 2023. évi jelentett létszámuk tovább emelkedett. Ismételten megállapítható, hogy a gímszarvas lelövések minden korábbit meghaladó száma sem okozott csökkenést, nemhogy az állomány összeomlását okozta volna. A számok megerősítik, hogy az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas létszáma és a velük összefüggő konfliktusok is csökkenjenek.

Fotó: Molnár István

Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése óta kihatott a vaddisznó teríték nagyságára, a 2022/2023. vadászati évben a lelövések száma 130 ezer példányra csökkent. A 2010–2018 közötti években a jelentett létszám 100–110 ezer pld között alakult, ez a mennyiség a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására 2019 óta hozzávetőleg a felére csökkent (55 847 példány). Feltéve, hogy az adatok a valós viszonyokat tükrözik, ez rámutat arra, hogy elérhető a vaddisznó állománynak a 0,5 db/km2 szintre vagy az alá való csökkentése (Nemzeti akcióterv a vaddisznó állomány szabályozásáról, összefüggésben az afrikai sertéspestis megelőzésével, ellenőrzésével és leküzdésével). Óvatosságot indokol azonban, hogy a több éve 250% körüli hasznosítási aránytól még nagyobb csökkenés lenne várható. Az ASP kezelése érdekében az országos, a vadgazdálkodási tájegységi és a vadgazdálkodási egység szintű állománykezelési tervek következetes végrehajtása kivitelezhető cél. Elkerülhetetlen a vaddisznó létszámának további radikális csökkentése, különösen az alföldi, mezőgazdasági területeken élő állományok lehetőleg teljes felszámolása.

Fotó: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

A trófeabírálati eredmények alapján a gím- és dámszarvas agancsok átlagos minősége 2010 óta nem romlott, bár az előző évhez képest az érmes trófeák száma csekély, hibahatáron belüli csökkenést mutat. Az őznél korábbi évtizedek hullámzásaihoz hasonlóan, az elmúlt években az érmes arány újra növekvő tendenciát követ. Az érmes mufloncsigák száma is növekedett. A 2018. folyamán megjelent vadgazdálkodási tájegységi tervrendeletek, a tájegységi vadgaz­dál­kodási tervezés bevezetése az az eszköz, amivel a mennyiségi szabályozás és a minőség megőrzése biztosítható lesz a jövőben. A mennyiségi szabályozás elsőbbsége mellett a leg­jobb állományok esetében (gímszarvas, dámszarvas, őz) a minőség megőrzése differenciált értékelést és rugalmas szabályok bevezetését igényli. Figyelembe véve, hogy mind a gím­szarvasnál, mind az őznél a kiemelkedő minőséget képviselő állományok területileg tisztán lehatárolhatóak, a felső negyed-ötöd védelmén túl, a leghatározottabb elsőbbséget kellene kapnia az egyértelműen mérhető és látható eredményekkel járó állománycsökkentésnek.

Fotó: Molnár István

Az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. A mezei nyúl, a fácán és a szürke fogoly becsült állománya is fogyott az előző évhez képest. A mezei nyúl és a fácán helyzetének javítása tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, a tényeken alapuló, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése, továbbá a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása (pl. róka, borz és aranysakál) és a vaddisznó mezőgazdasági területeken való meg- vagy visszatelepülése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés.

Fotó: Sefag Zrt.

A gímszarvas jelentett állománya 2022. tavaszán 122 400 példány volt, ami 4,1%-kal volt több, mint a 2021. évi tavaszán. A 2022/2023. vadászati évben 81 141 példány gímszarvas került terítékre, amely 6,4% növekedés az előző évhez képest. A jelentett gímszarvas létszám 2023. tavaszán 128 151 példány volt, azaz 4,7%-kal több az előző évinél. A teríték elmúlt években történt megemelése nem okozta az állomány érdemi vagy látható csökkenését, a magas hasznosítási arány (66,3%) pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is sokkal nagyobb (akár 250-300 ezer) lehet a jelentésekben szereplőnél. A 2022/2023. vadászati évben 19 489 db szarvasagancsot bíráltak, amik 34,2%-a volt érmes. Közülük 703 arany-, 2 285 ezüst- és 3 680 bronzérmes volt. A fiatal korosztály ebben a vadgazdálkodási évben is a teríték több mint felét tette ki (51,6%).

Fotó: Pilisi Parkerdő

A dámszarvas jelentett állománya 2022. tavaszán 42 344 példány volt, amely a 2021. évi tavaszi állománynál 5,77%-kal több volt. A 2022/2023. vadászati évben 20 638 dám került terítékre, ami 7,3%-kal több az előző évinél. A jelentett létszám 2023. tavaszán 45 953 példány volt, amely 8,5% növekedést jelent. A teríték növelése és a magas hasznosítási arány (48,7%) sem okozta az állomány csökkenését és a dámszarvasnál ugyancsak feltételezhető a jelentettnél nagyobb számú tényleges állomány. A 2022/2023. vadászati évben 5 115 db dámagancsot bíráltak, amelyekből 1 952 volt érmes (38,2%). Az érmesek közül 767 arany-, 619 ezüst- és 566 bronzérmes volt. A fiatal korosztály a teríték 30,4%-át tette ki.

Fotó: Farkas Kornél

Az őz jelentett létszáma 2022. tavaszán 379 104 példány volt, amely 1,30%-kal több a 2021. évi tavaszi állománynál. A 2022/2023. vadászati évben 109 423 példány őzet lőttek, amely 2%-os csökkenést jelent az előző évi terítékhez képest. A jelentett őzlétszám 2023. tavaszán 369 326 példány volt (–2,6%). Az elmúlt 10 vadászati évben az őzállomány hasznosítása meghaladta a korábban „elképzelhetetlen” százezres terítéket. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest ma háromszor több őzet lőnek anélkül, hogy ez az állomány fogyását okozná. Figyelembe véve az őzhús magas értékét, ez a növekedés a vadgazdálkodók számára jelentős bevételi forrás az alföldi, apróvadas területeken. A 2022/2023. vadászati évben 43 595 db őzagancsot bíráltak, ebből 9,8% volt érmes. Az érmesek közül 687 arany-, 1 476 ezüst- és 2 118 bronzérmes volt.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A muflon jelentett állománya 2022. tavaszán 12 995 példány volt, amely 10,9%-kal több, mint a 2021. évi tavaszi állomány. A 2022/2023. vadászati évben 3 897 muflont lőttek, ami 5,8%-kal kevesebb az előző évhez képest. A jelentett muflonlétszám 2023. tavaszán 12 750 példány volt, ez 1,9%-os állománycsökkenést jelez az előző évhez képest. A 2022/2023. vadászati évben 1 319 db mufloncsigát bíráltak, melyekből 673 volt érmes (51,0%). Az érmesek közül 169 arany-, 214 ezüst- és 290 bronzérmes volt.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A vaddisznó jelentett állománya 2022. tavaszán 58 923 pld volt, amely 8,6%-kal volt kevesebb a 2021. évi tavaszi állománynál. A 2022/2023. vadászati évben a vaddisznó terítéke 130 170 példány volt, amely 19,3%-kal kevesebb az előző évinél. A jelentett vaddisznólétszám 2023. tavaszán 55 847 példány volt, ami további 5,2%-os csökkenést jelez az előző évi adathoz képest. A vaddisznó korábban szinte az egész országban tartósan fordult elő, és a hasznosítás növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállítására volt elég. A hasznosítás és a jelentett létszám térképei mutatják, hogy az Északiközéphegységben és a Tiszántúlon az állomány az elmúlt években jelentősen csökkent. Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdál­kodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését tette szükségessé. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszám jelentős és tartós (végleges) csökkentése, helyen­ként teljes felszámolása. A 2022/2023. vadászati évben 2 833 vadkan agyarait bírálták, melyekből 1 095 volt érmes (38,7%). Az érmesek közül 146 arany-, 313 ezüst- és 636 bronzérmes volt.

A teljes kiadvány letölthető az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapjáról
Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

Magazin ajánló: