0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Gazdaasszonyok: gyengébb? nem!

Tagadhatatlan, hogy a nők szerepe a mezőgazdaságban egyre nagyobb, ma már jelenlétük nélkülözhetetlen az agráriumban, főként a családi vállalkozásokban.

Szerzők: Czifrik-Viniczai

Sokszor észrevétlenül, a háttérben dolgoznak, nélkülük viszont nem volna gördülékeny munkavégzés. A MAGOSZ szervezésében első alkalommal tartottak Gazdaasszony kerekasztal beszélgetést, melynek az idei OMÉK biztosított hátteret.

A fórumon terítékre került a gazdasszonyok szerepe a mai magyar agráriumban, így a szakmai, családanyai kérdések, az értékteremtés és a megőrzés. Fontos terület a generációváltás női szemmel és szerepvállalással, a gazdaságok átadás-átvétele, emellett a kistermelők szerepe, a REL, a kézműves termékek, a piaci lehetőségek. Természetesen nem mehettek el amellett, miként látják a nehézségeket a mezőgazdaságban.

„A nők jelenléte az agráriumban mindig tetten érhető volt, még akkor is, ha a látványos munkát a férfiak végezték. Mára ez a helyzet átalakult, a gyengébbik nem is helyet követel magának a vállalkozásokban”

– köszöntötte a résztvevőket Győrffy Balázs. A NAK elnöke kiemelte, a világ népességének negyede a mezőgazdaságban dolgozik, s ezen belül a nők szerepvállalása egyre növekszik. A gazdaasszonyok szerepe felértékelődik, s ha nem is a fizikai munkákban, de az adminisztrációs háttér ellátásában, a pénzügyi területen nélkülözhetetlenek. Az elmúlt 13 évben hazánkban a családi gazdálkodás megerősödött, s ez a nők számára is több lehetőséget biztosít.

A bemutatkozás során kiderült, többük is biztos szakmai karriert hagytak ott a családi vállalkozásért.

Taskó Ágnes bár a mezőgazdaságban nevelkedett, közgazdász végzettséggel csak 2008-ban állt be végleg a családi vállalkozásba. Dél-Borsodban a hagyományos szántóföldi növénytermesztés mellett charolais marhák tartásával foglalkoznak. Németi Edit a család juhászatát „örökölte” meg, s 200 egyedet megtartva onnan váltott húsmarhára. Ennek ellenére a birkafelvásárlás megmaradt számára, s a vállalkozásban elsősorban adminisztrációs feladatoknak tesz eleget. Békésből érkezett Csapóné Hernádi Noémi, aki a biokertészetben találta meg új hivatását. Falugazdászként is kipróbálta magát Kiss Zsoltné Csővári Andrea, aki napjainkban Kiskőrös határában szőlőtermesztéssel foglalkozik. Hargitai Edina gazdatársnőihez hasonlóan más területen tanult, ma a Közép-Magyarországi Gazdák Szövetkezetének elnökeként az összefogásra buzdít. Ám nem szakadt el a gyakorlattól, férjével közösen lovardát vezet, s mellette 180 hektár földön gazdálkodnak, melyből 48 hektár bio.

A háttérmunkában egyre nő a szerepük

A gazdaasszonyok egyetértettek abban, sok változó, bizonytalansági tényező mellett kell nap mint nap helytállniuk. Az adminisztrációtól kezdve a pályázatok írásán keresztül a feladat sokrétű. Nem véletlen, hogy a háttérmunkában egyre nő a szerepük. Teszik a dolgukat annak ellenére, hogy egy férfias szakmában nehéz a hangjukat hallatni, elfogadtatni véleményüket. A falugazdász Kiss Zsoltné Csővári Andrea is kiemelte, egyre több nő várakozik a folyosón, s vállal erőn felüli szerepet. Mindezt pedig úgy, hogy „civilben” a családi elvárásoknak is meg kell felelniük. Éppen ezért az adminisztrációs terhek könnyítését várnák el. Többen beszámoltak, hogy a jó példa hatására gyerekeik, sőt lánygyerekeik is ezt a hivatást választják. Fontos a generációváltás, hogy az utódokat időben bevezessék a gazdálkodás rejtelmeibe, hogy az átadás zökkenőmentes legyen.

Sokan még mindig ár, és nem minőség érzékenyek, fogalmazták meg tapasztalataikat a kézműves termékek kapcsán, s eze a területen változást az edukáció hozhat. Az egészséges életmód az egészséges táplálkozással kezdődik. A helyi piacoknak kiemelt szerepe van, egyre többen értékesítik portékáikat közvetlenül a fogyasztók felé.

Egyre elkeseredettebbek a gazdák

A beszélgetés folytatásaként elhangzott: három ilyen nehéz év után kimerülnek a kisebb gazdálkodók tartalékjai, amikor pedig az inputanyagok mennyiségén és minőségén kezdenek el spórolni, az egyre gyengébb termésekkel bezárul az ördögi kör. Az intézkedések, amelyek ezen próbálnak segíteni, ha olykor késve is, de jó irányba mutatnak. Az éghajlatváltozással azonban csak alkalmazkodással lehet valamit kezdeni.

Kiss Zsoltné Csővári Andrea falugazdászként is tapasztalja, hogy egyre elkeseredettebbek a gazdák, mivel egyre kevesebb marad a zsebükben. Szerinte addig fognak kitartani, amíg el nem fogy a támogatás, például az AKG.

A gazdasszonyok egyetértettek abban, hogy fontos a folyamatos fejlesztés. Többen elmondták, hogy a terület alapú támogatások egy részét is igyekeznek ebbe visszaforgatni. Ha a pályázati projekteket nem is egyszerű végig vinni, nem szabad lemondani róluk. Ahogy Hargitai Edina fogalmazott: ők folyamatosan pályáznak, egyetlen támogatási lehetőséget sem hagynak ki.

„Ha 1993-ban hirdettek volna gazdasszonyfórumot az OMÉK-on, valószínűleg mindenki csak mosolygott volna, de az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ”– zárta a beszélgetést Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára. Örömmel hallgatta, hogy a gazdálkodó nők mennyire éretten, kritikusan gondolkodnak, és a megoldásokat is megtalálják a felmerülő problémákra. A rendezvénynek biztosan lesz folytatása, a MAGOSZ számít a gazdasszonyokra.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: