0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 17.

Galamb-eszű MI?

A galambok talán nem a legintelligensebb élőlények közé tartoznak, azonban megvan a magukhoz való eszük. És érdekes módon az általuk alkalmazott tanulási folyamat megegyezik a mesterséges intelligencia (MI) által használttal.

Egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy a galambok által használt problémamegoldás nagyjából ugyanaz, amit a mesterséges intelligencia is alkalmaz, idézte a ScienceDaily Brandon Turner-t, az Ohio Állami Egyetem pszichológus professzorát, a kutatás vezető szerzőjét.

Illusztráció
Ugyan a galambok nem képesek az általánosításra vagy az extrapolálásra, ennek ellenére nagyon hatékonyan tudnak tanulni.

A kísérlet során többféle képet mutattak a madaraknak: különböző vonalakat, melyek eltérő szögben kapcsolódtak egymáshoz, más vastagságúak voltak, vagy épp koncentrikus körökre vagy egyéb módon felosztott körökre oszlottak. A galamboknak két kategóriából az egyikbe kellett sorolniuk ezeket oly módon, hogy két gomb közül az egyiket nyomták meg. Ha jól választottak, élelmet kaptak jutalmul, míg a rossz válaszért nem járt semmi.

Négy különböző feladatsort tartalmazott a kísérlet, melyek közül némelyik nehezebb volt. Az eredmények alapján a galambok a próbálgatás módszerével (trial and error) a könnyebb feladatsorban az idő múlásával 55 százalékos hatékonyságról 95 százalékosra javították a teljesítményüket. A nehezebb feladatoknál is kimutatható volt a fejlődés a kezdeti 55 százalékról 68 százalékra.

A kutatók úgy gondolják, hogy a galambok az úgynevezett asszociációs tanulás segítségével oldották meg a feladatokat, amikor is két különböző jelenséget kötnek össze. Ilyen például amikor arra tanítjuk a kutyákat, hogy vezényszóra üljenek le, majd jutalomfalattal erősítjük meg bennük a helyes viselkedést. Ez relatív könnyű asszociáció. Turner szerint a tanulás ezen formáját túl primitívnek tartjuk ahhoz, hogy az olyan komplex vizuális rendszerezésre alkalmas legyen, mint amit a galamboknál kimutattak. Azonban szerinte és a tanulmányban részt vevő többi tudós szerint is ennek segítségével oldották meg kísérletük során a madarak a feladatokat.

A kutatók által létrehozott MI modell két egyszerű mechanizmussal oldotta meg ugyanazokat a feladatokat: az asszociatív tanulással és hibajavítással. Vélhetően a galambok ugyanezt a módszert alkalmazták, így lehetséges az, hogy az MI is megtanulta megjósolni azokat a döntéseket, melyek jelentősen növelték a helyes válaszok számát.

Ezzel ellentétben az emberek a hasonló feladatok esetében igyekeznek valamiféle szabályt vagy szabálysort felállítani, ami megkönnyíti a döntéshozást. Itt azonban nincsenek szabályok, ami frusztrációt vált ki, és inkább feladjuk a probléma megoldását.

„A galambok nem próbálnak szabályokat felállítani. Ők csak a próbálgatás és tévedés, valamint az asszociatív tanulás ‘nyers erejét’ használják, és bizonyos típusú feladatokban ezért jobban teljesítenek, mint az emberek.”

Ami viszont érdekes, hogy a galambok azt a tanulási módszert használják, amely nagyon hasonlít az emberek által tervezett mesterséges intelligenciához – mutatott rá Turner. Magunkat ünnepeljük, hogy olyan okosak vagyunk, hogy mesterséges intelligenciát tervezünk, miközben lebecsüljük a galambok szellemi képességeit. Az igazság azonban az, hogy az MI viselkedését irányító tanulási elvek nagyon hasonlóak ahhoz, ahogyan a galambok „gondolkodnak” – hangsúlyozta a tudós.

Forrás: ScienceDaily

Magazin ajánló: