0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

A homoki gyepek ékszerei

A Duna-Tisza közi homokvidék területén számos természetközeli állapotú homoki gyep és borókás-nyáras erdőtársulás található. Ezen komplexek számos botanikai értéknek nyújtanak menedéket.
Duna-Tisza közi erdőssztyepp
A homoki nőszirom a Duna-Tisza közének egyik éke

Döntően a Duna-Tisza közi homokvidék területén gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete. A munkánkat nagyban megnehezítik a klimatikus szélsőségek, a gyakori biotikus (vadhatás, a cserebogárpajor kártétele) és abiotikus károk (aszály, szélverés, tűzesetek).

Vannak azonban olyan növényfajok, amelyek a mostoha körülmények között is megélnek, és üde színfoltját képezik a sívó homokterületeknek és ezzel együtt az erdészek mindennapjainak.

Az Alföld területén a klimatikus adottságoknak köszönhetően az erdőssztyepp a természetes vegetációtípus. Megjelenése igen jellegzetes, mozaikos elrendeződésű, a ligetes erdőfoltok közé gyepek ékelődnek. Gyakori faja a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), nagy tömegben nyíló, lengedező pillás virágaival elválaszthatatlan az alföldi buckás homokvidéktől. Erdészetünk kezelésében számos természetközeli állapotú homoki gyep és borókás-nyáras erdőtársulás található. Ezen komplexek számos botanikai értéknek nyújtanak menedéket. Kiemelkedik közülük a fokozottan védett homoki nőszirom (Iris hamilis ssp. arenaria), ami elsősorban a nyílt homoki gyepekhez kötődik, tekintélyes állományai találhatók a területeinken.

Messziről virítanak a homoki báránypirosító kék virágai
A térség egyik leggyakoribb védett növénye a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria), könnyedén felismerhető lecsepült szárairól és sötétkék virágairól. Nevét mélyre hatoló karógyökerének pirosas nedvéről kapta, amelyet a pásztorok rendszeresen használtak a juhok megjelölésére.

Hazánkban szintén jogszabályi védelmet élvez a homoki varjúháj (Sedum hillebrandtii). Az aprócska pozsgás növény pici, tömzsi levelei és nyár derekán nyíló sárga virágai apró csillagokként ragyognak a sívó homokban. Július táján hasonló élőhelyeken nyílik a védett kései szegfű (Dianthus serotinus) is. Félgömb alakú tövei, szürkésderes levelei és sallangosan szeldelt hófehér virágai könnyedén azonosíthatóvá teszik.

Viszonylag nagy telepeket alkot a kései szegfű

Az évek előrehaladtával a talajhoz közeli hajtásai legyökeresednek és ezáltal egyre nagyobb telepeket képez.

Mélyre hatoló karógyökerével – ami rendkívüli csavarodottságának köszönhetően leginkább a Harry Potter-filmekből ismert „fúriafűzre” hasonlít – képes még a hosszú száraz időszakokat is túlélni.
Virágcsokrokba is szívesen kötik az ékes vasvirágot

Nem csak a homoki gyepek bővelkednek védett értékekben, akár a gyakran járt földutak szegélyében is rábukkanhatunk érdekességekre. Az apró lila virágú homoki imola (Centaurea arenaria) gyakori kísérője a zavartabb száraz élőhelyeknek. Szintén ezeken a foltokon, mezsgyéken bontja bordó fejecskéit a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon).

Nem védett, azonban igen dekoratív növényünk az ékes vasvirág (Xeranthemum annuum). Érdekessége, hogy csillagszerű, lila virágai megszárítva sem vesztik el színüket és tartásukat. Emiatt a virágkötők kedvelt alapanyaga.

A Császártöltési Erdészet kezelésében lévő kunfehértói erdő a botanikus füleknek nem ismeretlen, mondhatni, minden növények iránt érdeklődő „megszállottnak” megtalálható a bakancslistáján.

Köszönhető ez a hazánkban kizárólag itt előforduló virginiai holdrutának (Botrychium virginianum). Megtelepedésének körülményeit máig homály fedi. Egyesek szerint Ausztriából érkezett az első feketefenyvesek telepítésekor a fák földlabdájával.

Mások úgy vélekednek, hogy a Duna-Tisza közi élőhelyén jégkorszaki reliktumfajként kezelendő. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint élőhelyén a bolygatott részeket részesíti előnyben. Elsősorban az erdőszegélyeken jelenik meg magas tőszámmal, azonban az állománynagyság évről évre erősen változik, ami jó eséllyel az adott év klimatikus viszonyainak a következménye.

Hazánkban kizárólag a kunfehértói erdőben él a virginiai holdruta
S ha már a különlegességekről esik szó, kezelt területeinken különféle orchideafajok is megtalálhatók. Ám nem a boltokban kapható nagyméretű pillangó-orchideákra kell gondolni, a hazai fajok azoknál jóval apróbbak és szerényebb megjelenésűek.

A növények birodalmának legnépesebb családját képviselik az orchideák, amelyekből hazánkban közel 70 faj található meg. Kezelt területünkön hat faj jelenlétét mutattuk ki.

A pókbangó virágainak formája a beporzókéra hasonlít

A pókbangó (Ophrys sphegodes) viszonylag apró, 15-50 cm magas növény. Érdekessége szaporodási stratégiájában rejlik, ugyanis nem nektárral csalogatja magához a beporzó rovarokat, hanem azoknak a nőstényét utánozza virágaival. Lényegében szexuális megtévesztést hajt végre, az odacsalogatott rovar igyekszik párosodni a virággal, azonban igyekezetének jutalmaként csak egy, a fejére ragadt pollencsomagot kap. Miután tovább áll, a következő bangóvirágot már ezzel a kis csomaggal termékenyíti meg. Ezeken az orchideás vidékeken a beporzók gyakran hoppon maradnak, nem így a bangók!

Árnyas, fiatalos tölgyeseink szépsége egy másik orchideafaj, a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), amely fehér gyertyáival a májusi-júniusi hónapok egyik kiemelkedő gyönyörűsége.

A leírtakból kiviláglik, hogy a növények kiválóan alkalmazkodnak a legkülönfélébb termőhelyi adottságokhoz. Jelenleg azonban ez már kevés! A globális szinten erősödő klímaváltozás és az antropogén hatások a természetszerű élőhelyek rohamos csökkenését idézik elő, és emiatt a bemutatott fajok és még sok más ehhez az élőhelyekhez kötődő élőlény is veszélybe kerül.

Természetben előforduló orchideafaj a fehér madársisak
Védelmük a laikus szemlélő számára sok esetben nem tűnik indokoltnak (lokálisan magas egyedszámuk miatt), azonban az élőhelyeik feldarabolódása, szűkülése és leromlása folytán ezek a szépségek könnyedén eltűnhetnek.

Ezeket a folyamatokat igyekszünk helyi szinten megfékezni.

Az erdészetünk kezelésében lévő, természetvédelmi szempontból értékes területeken kiemelt figyelmet fordítunk az említett fajok és élőhelyeik fenntartására, védelmére. Égető közös feladatunk a társadalmi szintű szemléletformálás, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezen értékeket a jövő nemzedéke is megcsodálhassa!

Dr. Haszonits Győző
KEFAG Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: