Zászlós Tibor áttekintést adott az 1995-ben újonnan alapított MÁSZ szervezeti felépítéséről és tevékenységéről is. A Szövetség négy alapító tagszervezete a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, valamint a Juh- és Kecsketenyésztő szövetség.  Tagjai még a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete és a Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége, a Nyúl Terméktanács és a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége. A kezdetekkor a magyar tenyészállat-előállítókat összefogó szervezet 2005-től képviseli az állattartók érdekeit is.
Kiváló kapcsolatot ápolnak valamennyi szakmaközi szervezettel, így a Baromfi és a Tej Terméktanáccsal, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesülettel és szakmai szervezetével, valamint az agráregyetemekkel és az Állatorvostudományi Egyetemmel.
Stratégiai partnerei az Agrárminisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Társszervezői a három nagy regionális mezőgazdasági (állattenyésztési) kiállításnak, ám ahogy az elnök fogalmazott, fontos lenne egy olyan kiállítás megszervezése is, ahol a hazánkban tenyésztett állatfajtákat ismerhetné meg a városi lakosság, és ahol a meghatározó hazai agrárcégek bemutatkozhatnának, az exportpiacok potenciális vevőivel találkozhatnának. Erre Zászlós Tibor szerint a megújult Hungexpo területe minden tekintetben alkalmas lenne. Szeretnének újra tagjai lenni az Európai Állattenyésztők Szövetségének, amelyik az állattenyésztéssel foglalkozó európai agráregyetemeket, kutatóintézeteket, szakmaközi szervezeteket tömöríti, és az Európai Bizottság egyik tanácsadó testülete. „Most újból nekifutunk ennek, hogy az alapítványi egyetemek segítségével megtaláljuk azt az anyagi forrást, amivel tagjai lehetünk a szövetségnek” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy örömmel fogadják az esetleges minisztériumi támogatást is. |
Számokkal jellemezve az ágazatot, a legutóbbi felmérés alapján a szarvasmarha állományunk 876 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint 2022 decemberében, a tejtermelés ezzel együtt lassú emelkedést mutat. A sertések száma 2,6 millió alatt maradt, a juhállomány lassú emelkedésnek indult, és ugyanez mondható el a baromfiról is. Ezek a tendenciák nem csak itthon, egész Európában tetten érhetők, az elnök szerint az Európai Unió kezdi elveszíteni versenyképességét a világpiacon. Csökken az európai tenyésztés, a folyamatot a különféle környezetvédelmi intézkedések is felgyorsítják.
– jelentette ki Zászlós Tibor.
Az elnök említést tett a sokszor érzelmi alapon nyugvó, szélsőséges állattenyésztés-ellenes megnyilvánulásokról, különösen a ketreces tartásmódról, amit a közelmúltban levett napirendjéről az Európai Bizottság. Ebben nagy szerepe volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, amelyik már évekkel ezelőtt azért lobbizott a Copa-Cogeca-n keresztül, hogy Magyarország, az Agrárközgazdasági Intézet készíthessen hatástanulmányt a betiltás következményeiről. Az elkészült anyagot egy nemzetközi szakértőkből álló konzorcium nyújtotta be a Copa-Cogeca-nak, amelyik elküldte a Bizottságnak.
Az elnök érdekes megközelítésben beszélt az ipari és a mezőgazdasági termékek áremelkedésének különbözetéről. Mint mondta, általában az agrárollót emlegetjük ebben az összefüggésben, és nem beszélünk a kereskedelmi ollóról.
„Arról a kereskedelmi ollóról, amelyik szerint, ha az elmúlt 20 évet nézzük, a termelő árak 1,6-1,7-szeresére, a kereskedelmi árak pedig 2,6-2,7-szeresére növekedtek, és tovább nyílt az elmúlt covidos, aszályos, háborús inflációval terhelt időszakban” – emlékeztetett az előadó.
Ma ugyanis 3-4 ember állítja elő 100 ember élelmiszerét, így az ismeretek hiányosak. Az aktuális divatirányzatok, marketingfogások sokszor felülírják azt a jól felfogott érdekünket, hogy egészséges, nyomon követhető magyar élelmiszert válasszunk és tegyünk szüleink, gyermekeink és a magunk asztalára, megőrizve ezzel életminőségünket, egészségünket.
