Nem kérdés, hogy minden ország elemi érdeke saját élelmezésbiztonságának megteremtése. Ennek egyik alapvető eleme a magyar tenyészalapokon nyugvó állattenyésztés. „A Magyar Állattenyésztők Szövetsége egyik fő küldetése a tenyésztés és az árutermelés összhangjának elősegítése, a tenyésztési szuverenitás, az önellátás biztosítása állati termékekből, ami az élelmezésbiztonságunk alapját jelenti. Egy ország állattenyésztése akkor erős, ha a tenyésztésszervezési rendszere stabil lábakon áll” – figyelmeztetett Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

A MÁSZ egyik fő küldetésének, élelmezésbiztonságunk alapjának nevezte a tenyésztés és árutermelés összhangjának elősegítését, a tenyésztési szuverenitás megteremtését, az önellátás biztosítását állati termékekből.

– hangsúlyozta Zászlós Tibor, hozzátéve, hogy ennek részei a tenyésztőszervezetek és az ezeket összefogó MÁSZ, a Nébih, mint tenyésztési hatóság és az Agrárminisztérium. A tenyészállat-előállítás, a teljesítmény-vizsgálat sikere, valamint a genetikai sokszínűség fenntartása ugyanis a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkájától függ. Itt hívta fel a figyelmet rá, hogy az EU lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy támogassák ezt a munkát, a törzskönyvezést száz százalékban, a teljesítményvizsgálatokat 70 százalék mértékig engedi támogatni. „Ezt az arányt nem érjük el idehaza, és félő, hogy még az eddigi támogatások is csökkenhetnek. A tenyésztési feladatok ellátására, a tenyésztőszervezetek önerején felül 2,5 milliárd forintra lenne szükség évente a következő 5 évben” – hangsúlyozta az elnök.

Az állattenyésztési ágazatok helyzetéről szólva elmondta, hogy az extrém rossz 2022 után az idei sem lesz annyival jobb, mint reméltük. A tejtermelők kifejezetten rossz évre számíthatnak – bár lassan emelkedik a nyers tej ára –, a sertéstartók azonban fellélegezhetnek a tavalyi súlyosan veszteséges év után. Az elégséges gyephozam miatt jobb évük volt a húsmarhásoknak és a juhászoknak, üröm az örömben, hogy a felvásárlási árak a tavalyihoz képest 5 százalékkal csökkentek.

Mint mondta, ez utóbbival kapcsolatban – közösen az agrárkamarával – levélben kérték a szaktárcát a számítástechnikai háttér elodázhatatlan fejlesztésére, hogy minél kevesebb elutasító határozat szülessen. Ugyanennek érdekében a Nébih-hel is „konstruktív párbeszédet” folytatnak.

Zászlós Tibor a földtulajdonszerzés, a földtörvény kapcsán arra kérte a képviselőket, hogy annak változtatásai során őrizzék meg az állattenyésztők elsőségét, és „soha ne fogadjanak el úgy törvényt, hogy azokra koncentrálnak, akik kikerülik azt!” A MÁSZ-nak az a célja, hogy az állattenyésztőket és -tartókat hozza kedvező helyzetbe, és nem azokat, akik ki akarják kerülni a jogszabályokat, és ál-állattartásban gondolkodnak. Ide tartozó alapvetésnek nevezte, hogy a legelőkre állatok kellenek, „tehát úgy adjunk támogatást, hogy azon jószág legyen, hiszen a legelő biodiverzitásának fenntartásához feltétlenül szükség van erre ”– hangsúlyozta, hogy az elvégzett gyepfelmérések is azt mutatják, romlik azoknak a gyepeknek a minősége, amelyiken nincs állat.

Kevésbé jó hír, hogy minden törekvés ellenére, az állattenyésztő gazdaságok aránya az összes gazdaságon belül 14 százalékra csökkent. Árnyalja a képet a koncentráció, mert az állatlétszám nem csökkent ilyen drasztikusan, ám mindenképpen szükséges lenne olyan támogatásokra, amiknek köszönhetően – különösen az ukrán gabona árnyékában – javulna az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya.