0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. december 4.

Jó és rossz hírek állattenyésztésünkről

A Mezőgazdasági Bizottság rendszeresen napirendjére tűzi az egyes ágazatok helyzetéről szóló beszámolókat. Október 30-án az állattenyésztésünkről Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke tájékoztatta a képviselőket.

Nem kérdés, hogy minden ország elemi érdeke saját élelmezésbiztonságának megteremtése. Ennek egyik alapvető eleme a magyar tenyészalapokon nyugvó állattenyésztés. „A Magyar Állattenyésztők Szövetsége egyik fő küldetése a tenyésztés és az árutermelés összhangjának elősegítése, a tenyésztési szuverenitás, az önellátás biztosítása állati termékekből, ami az élelmezésbiztonságunk alapját jelenti. Egy ország állattenyésztése akkor erős, ha a tenyésztésszervezési rendszere stabil lábakon áll” – figyelmeztetett Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Zászlós Tibor: egy ország állattenyésztése
akkor erős, ha a tenyésztésszervezési
rendszere stabil lábakon áll

A MÁSZ egyik fő küldetésének, élelmezésbiztonságunk alapjának nevezte a tenyésztés és árutermelés összhangjának elősegítését, a tenyésztési szuverenitás megteremtését, az önellátás biztosítását állati termékekből.

„Ha nincs állattenyésztésünk, ha az árutermelés nem az itt előállított tenyészállatokkal valósul meg, ki leszünk, illetve részben már most is ki vagyunk szolgáltatva idegen érdekeknek. Egy ország állattenyésztése akkor erős, ha a tenyésztésszervezési rendszere stabil lábakon áll”

– hangsúlyozta Zászlós Tibor, hozzátéve, hogy ennek részei a tenyésztőszervezetek és az ezeket összefogó MÁSZ, a Nébih, mint tenyésztési hatóság és az Agrárminisztérium. A tenyészállat-előállítás, a teljesítmény-vizsgálat sikere, valamint a genetikai sokszínűség fenntartása ugyanis a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkájától függ. Itt hívta fel a figyelmet rá, hogy az EU lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy támogassák ezt a munkát, a törzskönyvezést száz százalékban, a teljesítményvizsgálatokat 70 százalék mértékig engedi támogatni. „Ezt az arányt nem érjük el idehaza, és félő, hogy még az eddigi támogatások is csökkenhetnek. A tenyésztési feladatok ellátására, a tenyésztőszervezetek önerején felül 2,5 milliárd forintra lenne szükség évente a következő 5 évben” – hangsúlyozta az elnök.

Az állattenyésztési ágazatok helyzetéről szólva elmondta, hogy az extrém rossz 2022 után az idei sem lesz annyival jobb, mint reméltük. A tejtermelők kifejezetten rossz évre számíthatnak – bár lassan emelkedik a nyers tej ára –, a sertéstartók azonban fellélegezhetnek a tavalyi súlyosan veszteséges év után. Az elégséges gyephozam miatt jobb évük volt a húsmarhásoknak és a juhászoknak, üröm az örömben, hogy a felvásárlási árak a tavalyihoz képest 5 százalékkal csökkentek.

A legégetőbb kihívások között a piacok kiszámíthatatlanságát, a támogatások késve érkezését és annak okát, a különféle számítástechnikai problémákat nevezte az elnök.

Mint mondta, ez utóbbival kapcsolatban – közösen az agrárkamarával – levélben kérték a szaktárcát a számítástechnikai háttér elodázhatatlan fejlesztésére, hogy minél kevesebb elutasító határozat szülessen. Ugyanennek érdekében a Nébih-hel is „konstruktív párbeszédet” folytatnak.

Zászlós Tibor a földtulajdonszerzés, a földtörvény kapcsán arra kérte a képviselőket, hogy annak változtatásai során őrizzék meg az állattenyésztők elsőségét, és „soha ne fogadjanak el úgy törvényt, hogy azokra koncentrálnak, akik kikerülik azt!” A MÁSZ-nak az a célja, hogy az állattenyésztőket és -tartókat hozza kedvező helyzetbe, és nem azokat, akik ki akarják kerülni a jogszabályokat, és ál-állattartásban gondolkodnak. Ide tartozó alapvetésnek nevezte, hogy a legelőkre állatok kellenek, „tehát úgy adjunk támogatást, hogy azon jószág legyen, hiszen a legelő biodiverzitásának fenntartásához feltétlenül szükség van erre ”– hangsúlyozta, hogy az elvégzett gyepfelmérések is azt mutatják, romlik azoknak a gyepeknek a minősége, amelyiken nincs állat.

Rendkívül pozitívnak nevezte a telepfejlesztési pályázatokat, amik nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy állattenyésztésünk európai színvonalú maradjon, és aminek köszönhetően az állattartók el tudják látni nyomon követhető, biztonságos élelmiszerrel a hazai boltokat.

Kevésbé jó hír, hogy minden törekvés ellenére, az állattenyésztő gazdaságok aránya az összes gazdaságon belül 14 százalékra csökkent. Árnyalja a képet a koncentráció, mert az állatlétszám nem csökkent ilyen drasztikusan, ám mindenképpen szükséges lenne olyan támogatásokra, amiknek köszönhetően – különösen az ukrán gabona árnyékában – javulna az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: