Az elmúlt időszakban sem csökkent a kérdőjelek száma, ami az EPR-t és a DRS-t illeti. Nem véletlen, hogy az Országház Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottsága legutóbbi ülésének központi témája is a kiterjesztett gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási rendszer volt.

Érthető Brüsszel elvárása is, hogy a környezetünket terhelő hulladékok felhasználása elemi érdekünk, ám az ennek érdekében hozott elvárások nem egyformán terhelik a gazdaság különböző szereplőit.

Az elmúlt időszakban nem telt el nap, hogy ne jelent volna meg újabb és újabb cikk a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer – EPR – sajátosságairól és alkalmazásának szabályairól.

Többek között ez fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. A hazai állapotokról, a folyamatban lévő intézkedésekről, jogszabályi változásokról számolt be Nagy Márta, az Energetikai Minisztérium helyettes államtitkára. A szakember elmondta, bár még nincs kész anyag a kezükben, de várhatóan az évi 5000 palack alatti kibocsájtók kiesnek a szabályozás alól. Bár a jogszabály 2024. január 1-től teszi kötelezővé a díjfizetést, de az idei év végéig kiadott termékek a korábbi szabályoknak megfelelően hozhatók forgalomba. Ugyanakkor azt is leszögezte, a külföldre kiszállított áruk után sincsen díjfizetési kötelezettség. Ehhez kapcsolódva Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója elmondta, törekszenek a termékregisztráció egyszerűsítésére, illetve azzal is védeni az érintettek érdekeit, hogy csak azokat a palackokat vásárolják vissza, melyek után megfizették az 50 forintot.

Az ágazat jövedelemtermelő képessége nagyon alacsony, a hulladék kérdése ne legyen egy plusz teher a szakma szereplői számára. Figula Mihály, aki a Pannon Bormíves Céh képviseletében jelent meg, feltette a kérdést, ha a borász nem gyártó, csak felhasználó, akkor miért kell fizetniük? Inkább az üveggyártókkal, mintsem a borászokkal kellene tárgyalóasztalhoz ülni. A kialakult tervezet számukra kezelhetetlen, sok európai országban még hasonlóval sem találkozni.

Azt a vélelmüket többen is felvetették, hogy a termékdíjat várhatóan át kell majd terhelni a vásárlókra, ami a mai helyzetben nem könnyű feladat. Természetesen az is kérdésként merült fel, hogy a MOHU a palackok hány százalékát tudja visszagyűjteni, s mi lesz azzal az összeggel, amit az érintettek már befizettek, ha a fogyasztó nem viszi vissza?

Nagy Márta hozzátette, rendkívül nehéz gazdasági és társadalmi környezetben zajlik a jogszabály megalkotása. Szeretnék a megadott mozgásterükön belül a terheket elviselhetővé tenni, a 45 napos regisztrációs idő is csak a felső határt jelenti, várhatóan ez ennél sokkal rövidebb lesz. A díjtételek még most alakulnak, ezért konkrét adatokkal nem tudott szolgálni.

Az ülésen az is felmerült, mi legyen a fesztiválokon, rendezvényeken keletkezett nagy mennyiségű üres palackkal. A MOHU vezérigazgatója megnyugtatásul elmondta, ilyen esetekre felkészülve mobil begyűjtő kocsikat állítanak rendszerbe. Ám a szakmát az is foglalkoztatja, ha a PET palack díja olcsóbb, akkor a borászatok bizonyos része inkább műanyagba tölti a borát, ami az üvegnél is környezetszennyezőbb.

Ilyen az adminisztrációs teher, az uniósnál is szigorúbb rendszer kiépítése, hogy miért nem egy nonprofit, hanem profitorientált cég végzi a munkát?