A csucsorfélék családjába tartozó növények számos méreganyagot (glikoalkaloidot) tartalmaznak, melyek közül a legismertebb a szolanin, egy idegméreg, amit a baktériumok, gombák és a rovarok ellen termelnek. A glikoalkaloidok az általunk fogyasztásra termelt növényekben is fellelhetők, ezért különösen figyelmesnek kell lennünk, amikor burgonyát, paradicsomot, paprikát vagy éppen padlizsánt eszünk.

Minden burgonya tartalmaz szolanint, de nem mind mérgező

Jelenleg ez a mennyiség a hivatalosan elfogadott, habár a szakemberek további vizsgálatok elvégezését tartják szükségesnek, mivel csak azért, mert ekkora mennyiség általában nem okoz súlyos tünetekkel járó akut mérgezést az

emberek többségénél, szerintük még nem bizonyítja, hogy mindenki számára biztonságos illetve, hogy a szervezetben felhalmozódva sem okoz krónikus zavarokat.

Vegetatív szaporítóanyag

A probléma ott kezdődik, hogy a burgonya szolanintartalma nem állandó és ránézésre nem megállapítható.

A krumpli azonban a későbbiekben sem pihenhet nyugodtan, ugyanis inkább hasonlít egy maghoz, mint egy érett zöldséghez. A gumók felelősek a burgonya vegetatív úton történő szaporodásáért, ezért mindaddig élők maradnak, amíg a fazekunkban nem végzik.

Megelőzés

Annak érdekében, hogy jó minőségű és alacsony szolanintartalmú burgonyát fogyaszthassunk, érdemes megfogadni a következő ajánlásokat:

• Vásárlás illetve ételkészítés előtt vizsgáljuk meg, találunk-e rügyeket a gumó felületén, esetleg ráncosodik- e a bőre, ezek a jelek arra utalnak, hogy a burgonya már fogyasztásra alkalmatlan.
• A mechanikai sérülés is hozzájárul a szolanin mennyiségének növekedéséhez, tehát a sérült krumplikat ne tároljuk, ezek egyébként is romlékonyabbak, mint az épek.
• A megtermelt vagy vásárolt krumplit tartsuk sötét, hűvös (8-10 °C) helyen!
• Nem javasolt hűtőszekrénybe tenni, mert a túl alacsony hőmérséklet minőségromlást eredményez.

• Sose helyezzük el gyümölcsökkel egy helyiségben, mert a gyümölcsök (pl.: alma, banán) által termelt etiléngáz serkenti az érési folyamatokat.
• Amennyiben zacskóban vettük, hazaérve rögtön szabadítsuk ki és tegyük át a krumplikat egy szellősebb tárolóba, ha nincs más lehetőség, egy papírtáska is megteszi.
• Csak keveset vásároljunk egyszerre, ha nem tudjuk megteremteni az optimális tárolás feltételeit!
• Fény hatására a burgonya megzöldül. A Nébih laboratóriumában végzett mérések során kiderült, hogy ekkor nem csak klorofill képződik benne, hanem a szolanintartalma is közel a duplájára emelkedik. De mivel még így is az egészségügyi határérték alá esik, a Nébih állásfoglalása szerint a zöld burgonya hámozva elfogyasztható.
• Feldolgozás előtt érdemes a héjat vastagon lehámozni, és a „szemeket” jól kikanyarítani, különösen decembertől, illetve ahogy egyetlen rügyecskét is felfedeztünk a tárolónkban, mert ezeknek a részeknek a legmagasabb a szolanintartalma.

• A sütőolajat gyakran cseréljük!
• A készen vásárolható termékekben (például: csipsz) talált zöldre színeződött falatokat javasolt kidobni.
• Semmilyen körülmények között ne fogyasszunk olyan burgonyás ételt, mely keserű ízű vagy égő érzést kelt, esetleg más szokatlan kellemetlenséget tapasztalunk.

Gyermekeinknek is magyarázzuk el, mire kell különösen figyelniük, és biztassuk őket, hogy azonnal szóljanak egy tanárnak, ha gyanús dolgot észlelnek. (Gyerekek és felnőttek körében is lehetnek fokozottan érzékenyek.) A gyermekek esetében alacsonyabb testtömegük miatt különben is hamarabb összejöhet a mérgezést okozó adag.

Egy 2019-ben megjelent tanulmányban tizennégy-húszszoros glikoalkaloid-növekedést is mértek a zöld gumóban a normálhoz képest. Ez már igazán szignifikáns eltérésnek nevezhető és bőven a tolerálható mennyiség felett van.