
A Princeton Egyetem számolt be arról a kutatásról, amelyben az állatok túléléséről, az ezt befolyásoló tényezőkről folytattak vizsgálatokat a mozambiki Gorongosa Nemzeti Parkban – olvasható a ng.24.hu-n.
A területet az Idai nevű trópusi ciklon katasztrofális árvizekkel érte el 2019 májusában, a nemzeti park pedig mérte, vizsgálta és detektálta a hatásait. Ehhez részben az állatokra felhelyezett nyomkövetős nyakörvekből, részint pedig a parkban kihelyezett kamerákból és más műszerekből nyerték ki az adatokat. A vadökológusoknak ez tökéletes alkalom volt, hogy valós helyzetben lássák, mi is segítheti az állatok túlélését.
– mondta el Robert Pringle, a kutatás résztvevője, aki a viharciklon idején a helyszínen volt. A kutatók végigkövették a ciklon érkezését, ezzel a vízszint változásait. Egyes állatoknak sikerült elmenekülni, másoknak nem. Korábbi adatokat is felhasználva született aztán meg az eredmény, amely alapján a park vezetői a valószínűleg itt is gyakoribbá váló viharokra jobban fel tudnak majd készülni.
Az aprócska, agár méretű oribi, és a kissé nagyobb nádi antilop állományának a fele elpusztult. A 8 GPS jeladót viselő bozótantilopból 5 élte túl a ciklont, de egyébként a faj mindössze 4 százalékot veszített.
A nagyobb termet nemcsak abban volt előnyös, hogy így el tudtak szaladni a víz elől a vadállatok, hanem abban is, hogy a hosszan tartó árvíz utáni éhínséggel könnyebben megbirkóztak a tartalékaiknak köszönhetően. A kis termetű állatoknak nincs annyi hájuk, hogy azon élve kivárják, míg a kipusztult fű újra kihajt.
A Gorongosa ragadozói számára nem jelentett problémát a ciklon, sőt, még profitáltak is abból, hogy a zsákmányállatok kisebb helyre szorultak vissza.
