0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 22.

Közös kutatások Debrecen és Óvár között

December 1-jén hosszú távra ható fontos megállapodást köt a Debreceni Egyetem a győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával.
Szilvássy Zoltán: tudatosan építjük a kapcsolatainkat kelet és nyugat felé

Eddig sikeres volt, ám néha nehézségek is támadtak. A munka folytatására, az együttműködés elmélyítésére a Debreceni Egyetem agrárkabinetjének kezdeményezésére december 1-jén hosszú távra ható fontos megállapodást köt az alföldi felsőoktatási intézmény a győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával. Az eseménynek a Parlament épülete ad otthont, ahol a két intézmény vezetőin kívül részt vesznek gazdasági szakemberek, a politikai és diplomáciai élet meghatározó képviselői is. Az együttműködés eddigi eredményeiről és a várható célokról kérdeztük Szilvássy Zoltánt, a Debreceni Egyetem rektorát.

– A Debreceni Egyetem korábban is tett bizonyos küldetési nyilatkozatokat. Ebben az a szokatlan, ahogyan mindezt megtettük.

A voksunkat nem valamilyen diszciplína mellett, hanem stratégiai ágazatok mentén jelöltük meg, amelyekre az általunk megálmodott, majd később alkalmazott innovációs struktúrában különös hangsúlyt helyeztünk.

Az egyik ilyen ágazat az agrár- és élelmiszer-tudomány, amit mi mindig is párhuzamosan kezeltünk a gyógyszeriparral és más egészségipari ágazatokkal. Sajátos küldetésünkben az agrártudomány számottevő egészségipari részt jelenít meg, mindenféle szakmai indokok alapján. A stratégiai ágazatokban egyetemünknek vannak kialakult strukturált működési formái. Ilyenek a kabinetek, mert a Debreceni Egyetemnek nem csak karai léteznek. Mi olyan ágazatokban hoztunk létre kabineteket, ahol valamiféle regionális erőkoncentrációt tartunk szükségesnek, amiben támogatni tudjuk a regionális politikát és az ipart. Egyetemünkön nemcsak mezőgazdasági és élelmiszeripari kar működik, nemcsak agrártudományi kutató intézeteink vannak, hanem dolgozik az agrárélelmiszer-kabinet is. Ezáltal a kutatásfejlesztést, az innovációt, a gyártást, a kereskedelem teljes vertikumát átfogja egyfajta egyetemi szellemiség.

Honnan jött az ötlet?

– Jávor András rektorhelyettesi idejében ketten álmodtuk meg ezt. Az agrárkabinetnek Jávor András volt az első elnöke is. A munkában szerepeltek azok a vállalatok, amelyek meghatározóak az egyetemi vállalati együttműködésben, mint például a KITE Zrt., a PICK vagy a Hajdúhús 2000 Kft. is. A kabinetben ott volt az agrárminiszter, hogy tudjuk, az ágazatban merre van előre és merre van hátra. A Debreceni Egyetemről pedig azokat vontuk be, akik a témához maguk is érdemben hozzá tudtak tenni, tehát nemcsak kifejezetten agrárszakemberek alkották a grémiumot, hanem orvos létemre én is. A kabineteket multidiszciplinaritás jellemezte, és hamarosan az derült ki, hogy akár gyógyszertudományról, akár klinikai vizsgálatokról, akár bármi másról beszéltünk, az mind így működött. Ezeknek a tartós együtthatása hozott számunkra nagyon fontos dolgokat: termékeket, nemzetközi együttműködéseket, bevételeket az egyetemnek.

A stratégiai partnerségek is ezeknek köszönhetőek, egészen odáig, hogy a benne résztvevő cégek számára tudtunk egy párhuzamos karriert kijelölni az adott tudományterületen.

Még ennél is fontosabb, hogy ezek a kabinetek hasonlóan a klaszterekhez workshopokat szerveztek, konkrétan egy-egy termék fejlesztésére vagy valaminek a forgalomba hozatalára. Hasonló, mint amikor az ember befektetést szeretne szerezni valamihez, s akkor a közvetlen környezetében valaki már adta a nevét, a pénzét egy projekthez. Ilyenkor úgy gondolkozhat a pénzügyi vagy ipari partner, hogy ha a másik ennyit kockáztat, beleteszi a pénzét, akkor abban ő is megbízik. Az érdekeltek ilyenkor nem a befektetési célpontot nézik, hanem hogy kivel? Azt vettük észre, hogy az egyetem kapcsolatrendszere, presztízse, nem túlzás, nagyságrendekkel megnövekedett.

Ez esetben tehát a gyakorlatban hasznosítható eredmény legalább olyan fontos, mint a jó publikáció.

– Említek egy példát. Jávor András főzött marhahúslevest, mégpedig olyan marhából, aminek a húsában nagyon magas a telítetlen zsírsavak aránya. Ezen diétás takarmányozással sem lehet változtatni az összetett gyomor miatt. Mi megtaláltuk az idevezető trükköt, hogy az összetett gyomor úgy viselkedjen, ahogyan azt mi szeretnénk.

A tankonyhában készített marhahúslevest megették az orvostanhallgatók, majd rajtuk cukorterhelést végeztünk, s kiderült, hogy a telítetlen zsírsavas marhahúsleves fogyasztása után alacsonyabb inzulinszintek alakultak ki. Ez azt jelenti, hogy az inzulin jobban hat.

A most ismert cukorbetegség elleni terápiáknak ez az egyik legelegánsabb alapja, pedig csak annyi történt, hogy célirányosan takarmányoztuk a szarvasmarhát, s az abból készült levesben klinikailag detektálni lehetett az inzulinérzékenyítő hatását. Természetesen mindezt standard körülmények között, a szabványoknak megfelelően végeztük el. Ez az eredmény a FOOD Clinical Service szerint hiteles és nem a fantázia szülte, ezt egy minőségbiztosítási rendszer mellett produkáltuk. Hasonló vizsgálatokat más termékekkel, például tejjel, kukoricával is elvégeztünk. Olyan luteinkoncentrációkat értünk el, amelyek gyógyszerekkel nem lehetségesek. Ez a tej lassította az érel­meszesedést, és olyan nem várt hatása is lett, hogy tejcukor-érzékenység esetén is elmaradtak a hasmenések. A telítetlenzsírsav-miliőben a laktóz felszívódása elhúzódó folyamat lett, a vércukorszintet nem emelte meg és hasmenést sem okozott.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: