0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 15.

Közös kutatások Debrecen és Óvár között

December 1-jén hosszú távra ható fontos megállapodást köt a Debreceni Egyetem a győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával.

A kérődzőket ma nyílt támadás éri például a metánkibocsátás miatt.

– Aminek mérsékléséhez csak egy kis speciális takarmányozásra lenne szükség. Ezzel a módszerrel a szarvasmarháknál közel 40 százalékkal lehet csökkenteni a metánkibocsátást. Kísérleteink során, standardizált módon, pofába varrt szenzorokkal mértük és igazoltuk ezt vissza. Ez az egy ötletünk háromszoros eredményt hozott. Mindez nem működhetne multidiszciplinaritás nélkül, mert egy mezőgazdász nem végez cukorterhelést. Ha a multidiszciplinaritásunk ellenére sem vagyunk elegendőek, hanem valamilyen specialistára van szükség, akkor ebben kiváló partnerünk a győri Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Albert Kázmér Kara, személy szerint Tóth Tamás dékán úr. A takarmányozásban Ő egy külön klasszist képvisel. Kipróbáltuk a tojásnál az omega-3 telítetlen zsírsavat, amivel különleges tojást lehetett előállítani. Ez másnak nem sikerült, de Tóth Tamásnak igen. A tojásportfólióban került a látóterünkbe a lutein, amiről egy nagy esetszámú klinikai vizsgálat kiderítette, hogy lipid- és vérnyomáscsökkentő. A luteinbevitel első eredménye a látáshoz kapcsolódik, gátolja a sárgafolt öregedését, degenerációját.

Miközben tudjuk, hogy luteint gyógyszerekkel nem nagyon lehet bevinni a tojásba. Viszont, ha luteinben gazdag takarmányt eszik a tojótyúk, a tojássárgájában növekszik a luteinkoncentráció, ami, ha az ember elfogyasztja, biológiailag hozzáférhetővé válik számára.

A december 1-jei agrárkabinet-ülésnek kiemelt programpontja az óvári és debreceni egyetem közötti együttműködés megerősítése.

– A magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításában nagy kezdeményezőknek és résztvevőknek számítunk. Mi nagyon jól jellemzett és standardizált alapanyagokat használunk fel. Ha paprikázunk valamit, akkor azt is tudjuk, hogy kapszaicint viszünk be, sőt, azt is meg tudjuk mondani, hogy abból mennyi a biológiailag hasznosuló rész. Ezzel az algoritmussal sok mindenhez hozzákezdtünk az állati eredetű funkcionális élelmiszerek előállításánál. A termék tulajdonságának megválasztása azzal kezdődik, hogy mit adunk a jószágnak enni. Ebben Tóth Tamás professzor úr eddig is nagy segítségünkre volt, nekünk Ő a takarmányozási főszakemberünk. Előbb a tojással indítottunk, majd másik közös témánk a Grass Milk. Ez óriási siker lett, az ország nyugati részén bejutott a közétkeztetésbe. Megoldottuk a tejipari előállítását úgy, hogy annak a biológiai értéke ne károsodjon. Ehhez nagyon hiányzott a gyártókapacitás, erre ma megtaláltuk a komáromi Solum Zrt.-t, ám az ottani tulajdonosváltás miatt ez kicsúszott a kezünkből.

Miért pont most indítják újra az együttműködést Debrecen és Óvár között?

– Mert létezik Tóth Tamás, a dékán, és vagyok én, mint rektor. Az együttműködést revitalizálni fogjuk. A mi személyes barátságunk, a személyes tapasztalatunk és az igen magas konfidencia eredménye, hogy a két intézmény között újra megindul az együttműködés. Ezt stílszerűen a Debreceni Egyetem agrárkabinetének december 1-jei parlamenti ülésén fogjuk szentesíteni. Amikor valami nagyobb dologra készülünk (stratégiailag, kereskedelmileg vagy termékszinten), akkor általában Jakab István, az Országgyűlés alelnöke – egyik legközelebbi barátunk – szokott segíteni. Nem véletlenül, hisz Ő is tagja az Agrárkabinetünknek.

Meglehetősen elegáns, hogy a rendezvényünket a Parlament épületében tarthatjuk meg, ott mindenki jobban átérzi, hogy ez egy rendkívül fontos dolog.

Ezt az eseményt jelenlétével meg szokta tisztelni Nagy István agrárminiszter úr is. Az ilyen rendezvényeken részt vesznek néhányan a magyarországi nagykövetek közül, vagy Aurélia Skipwith asszony, akivel nemrégiben ismerkedtem meg. Ő rendkívüli gazdaságtudományi ismeretekkel bíró egyéniség, miközben Louisiana állam agrárminisztere lett. Mi tehát kelet és nyugat felé tudatosan építjük a kapcsolatainkat, és mondhatom, hogy nem is akármilyen szinten. Az óváriakkal történő együttműködésünkbe az is beletartozik, hogy az egyetemhez tartozó mezőgazdasági tudományt támogató infrastruktúrák, a projektek és azoknak a vállalati kapcsolatai az együttműködésben hogyan néznek ki. A közös munkánkban részt vesz Szólláth Tibor, aki tagja a Debreceni Egyetem kuratóriumának és a NAK országos alelnöke is. Az Agrárkabinet nagy érdeme, hogy amit meg lehet tenni egy ügy sikere érdekében, azt mi tudományos alapossággal megvizsgáljuk, s az eredményt bárki számára közkinccsé tesszük.

A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei

Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja.

– A korábban a világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt. A kedvező iparági folyamatoknak köszönhetően azonban nemrég ki tudott mozdulni a holtpontról, és nemcsak a hazai piacokon jelent meg újra a pecsenyegalamb, hanem komoly érdeklődés tapasztalható az exportpiacokon is a magyar termékek iránt. A kiesett évtizedek azonban komoly lemaradást szültek, ezért csak intenzív kutatás-fejlesztéssel, innovációval tehetjük az ágazatot versenyképessé és fenntarthatóvá – mondta a hirek.unideb.hu-nak Bagi Zoltán, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos munkatársa.

Az állatgenomikai kutatócsoport szakembere úgy látja: Magyarországon a társadalmi és kulturális átalakulások következtében ugyan háttérbe szorult a galambhús fogyasztása, az utóbbi években a hazai gasztronómia újra felfedezte ezt az értékes élelmiszer-alapanyagot, ami az ágazat újbóli fellendülését eredményezheti.

– A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei címmel megjelent kiadványban összefoglaltuk a házigalamb fajban eddig ismert, a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat, ezen belül is a galambhús termelési mutatóival összefüggésbe hozható génpolimorfizmusokra vonatkozó eddigi eredményeket. Bemutatjuk a pecsenyegalamb-előállításban korábban szerepet játszó, illetve elsősorban keresztezési partnerként a jövőben is alkalmazható galambfajtákat, illetve azokat a korszerű hibrideket, melyek ma meghatározzák az ágazatot – emelte ki Bagi Zoltán. A szakkönyv összeállításának az volt a célja, hogy a tudományos eredményeket minél hamarabb átültesse a gyakorlatba és a szakma számára elérhetővé tegye.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: