Lengyelország
Korzenszky Emőke attasé szerint a lengyelországi választások eredményéből valószínűsíthető, hogyha a PiS-kormányt az új koalíció váltja, nagyon erős lesz a nemzetközi bizalom, amit már most jelez a złotyi erősödése. (A rendezvényt a lengyelországi választások másnapján tartották, amikor még nem lehetett tudni, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök melyik párt miniszterelnök-jelöltjét kéri fel kormányalakításra. A szerk.) Múlt év első felében az EU HoReCa-szektorának a világjárvány utáni élénkülési folyamata, valamint az élelmiszer drágulása az EU-ban növelte az árban és minőségben egyaránt versenyképes lengyel élelmiszerek keresletét. De a jó exporteredmények mégis főleg a lengyel vállalkozók tevékenységének tudható be, akik diverzifikálták kapcsolataikat az EU-n belül és harmadik országok irányába. Ezt azért tudták megvalósítani, mert rugalmasak, kínálatukat a külföldi preferenciákhoz igazítják.
Ez év január-júliusa között Lengyelország 8 milliárd euró értékben exportált EU-n kívüli országokba agrár-élelmiszeripari termékeket, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Elsősorban búzát (759 millió euró, 2,8 millió tonna), tejtermékeket (687 millió euró, 343 ezer tonna), baromfihúst (551 millió euró, 295 ezer tonna), kenyeret és pékárut (494 millió euró, 104 ezer tonna), csokoládét és csokoládétermékeket (419 millió euró, 83 ezer tonna), valamint dohánytermékeket (332 millió euró, 17 ezer tonna) exportáltak. A lengyel agrár-élelmiszer-export áruszerkezetében a hús, a húskészítmények dominálnak. A lengyel agrár-élelmiszeripari termékek öt fő piaca Németország, Hollandia, Franciaország, Olaszország és Csehország.
A magyar-lengyel agrár-külkereskedelmi forgalmon belül a kivitelünk az elmúlt négy teljes évben 498 és 750 millió euró között, behozatalunk 843 és 1199 millió euró között mozgott. Egyenlegünk az utolsó négy teljes évben negatív volt, -449 és -345 millió euró között alakult. A teljes 2022-es magyar mezőgazdasági export értékét tekintve Lengyelországba 5,6 százalék értékben exportáltunk, amivel az országok rangsorában az 5. helyen volt, az import tekintetében pedig 12,3 százalékkal a 2. helyen. Tavalyi kivitelünk 37 százalékkal (203,7 millió euró), behozatalunk pedig 30 százalékkal nőtt (275,5 millió euró) 2021-hez képest.
Lengyelország egy 40 milliós piac, és a háború kezdete óta még 3 millió ukrán menekült érkezett az országba. Bármilyen exporttevékenységet úgy kell felépíteni, hogy nagyon erős a verseny, mert jelen vannak a németek, az olaszok, a hollandok is. A piacra lépéshez komoly stratégiát kell felépíteni, állandó és nagy volumennel. Érdemes az érezhetően „magyar-barátabb” Dél-Lengyelországból kiindulni.
Lengyelország ukrán gabonával kapcsolatos álláspontja a választások után vélhetően felálló új kormányban egyelőre ismeretlen.
Oroszország
Hortobágyi Krisztina agrárattasé az orosz-ukrán háborúval kezdte beszámolóját. Ukrajna másfél évvel ezelőtti lerohanása óta országaink kapcsolatát a súlyos szankciók bevezetése határozta meg. Az Oroszországgal folytatott magyar mezőgazdasági kooperáció gerincét 2022 második fele óta a kölcsönös érdekeken alapuló mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés megőrzése, illetve az embargó hatályán kívül eső területek kiaknázása jellemezte magyar részről. Még mindig lehet élő állatokat, élelmiszeripari termékeket szállítani, és helyben vetőmagot termeltetni és feldolgozni. A kétoldalú kapcsolatokban Oroszország partnernek tekinti hazánkat, és az agrár-együttműködésen belül különösen erősek a vetőmagos kapcsolatok.
Az országban szinte mindenből hiány van. A 2014-ben indított importhelyettesítési program nem hozta a várt eredményt. Például még mindig importálják a szójavetőmag 43,8 százalékát, kukoricából 44, repcéből 30, napraforgóból 23 százalékát és a vetőburgonya 95 százalékát. Az orosz növénynemesítés nagyon el van maradva a környezeti kihívások kezelésében. A helyzet javítására nemrég hoztak vetőmag-lokalizációs rendeletet.
További kihívás az élelmiszeripari termékek importja. Jelentős hiány van konzervekből és édesipari termékekből. A nagyvárosokban erős a prémium termékek piaca, de vidéken az élő állatok és a vetőmag a legkeresettebbek. A legnagyobb nehézség a logisztika, amit az exportáló cégeknek kell megoldania. Szintén komoly hiány van mezőgazdasági gépekből és az alkatrészeikből. Szükség volna modern húsfeldolgozó és tárolási technológiára. Partnereket keresnek az orosz mezőgazdaság digitalizálására és gépesítésére. Előre szeretnének lépni az üvegházi zöldségtermesztésben és szakemberképzésben.
Oroszországban óriási űrt hagyott maga után a nyugati cégek kivonulása. Ez a kihívás egyben óriási lehetőség, mert új kapuk nyílhatnak hazánk számára. Azok a magyar cégek, amelyek most nyitnak az orosz piac felé, óriási piacra találhatnak, ha nagyon sok segítséggel is, de meg tudják vetni a lábukat. Sok példa van rá, hogy a helyi kormányzók nyitottsága milyen nagy segítség az üzletkötésben.
