0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Nincs fenntarthatóság jövedelmezőség nélkül

Egyértelműen „zöld” irányt vett az Európai Unió Közös Agrárpolitikája. Bár egyre szélesebb a lehetőségek tárháza, a tapasztalati tudásanyag is egyre bővül, még mindig nehéz átlátni, hogy ez hogyan szolgálja már rövid távon is a termelők érdekeit.

Ezt próbáljuk tisztázni az alábbi összefoglalóval, röviden bemutatva a környezeti rendszereket előtérbe helyező gyakorlat gazdasági hozadékát.

Korunk egyik legnagyobb globális kihívása a klímaváltozás, aminek egyik fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedése.

Az ipari forradalom kezdete óta közel 50 százalékkal nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja, az egykori 280 ppm helyett ma már 417,1 ppm.

Az ördögi kör

Az erősödő üvegházhatás miatt nő a földfelszín hőmérséklete, ami adott esetben gyorsítja a szerves anyagok lebomlását és egyéb, a talaj termőképességét negatívan befolyásoló folyamatokat. Ennek kompenzálására egyre több szerves és műtrágya felhasználására van szükség, ami nemcsak a termelés költségét, hanem a környezetre nehezedő terheket is növeli. Az egyre intenzívebb műtrágya-felhasználás eredményének tulajdonítják az agrárium üvegházhatású CO2- és N2O-kibocsátásának a növekedését.

A közös cél elérése érdekében közös tervre van szükség

Demográfiai becslések szerint 2050-re a Föld népessége eléri a 9 milliárd főt, ami együtt jár a táplálékigény növekedésével.

Az Európai Unió a Zöld Megállapodással elkötelezte magát egy stratégia mellett, amivel a mezőgazdasági szektor a hozamok növelésével elégítheti ki a szükségletek növekedését, de közben a hagyományos gyakorlatoktól és inputanyagoktól való függését csökkentheti, és még a környezet terhelését is, különös tekintettel a víz, a levegő és a talaj megóvására.

A megállapodás értelmében az EU-tagországok 2030-ra legalább 55 százalékkal kívánják csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re nettó 0 kibocsátás a céljuk. További cél, hogy a műtrágyahasználat 2030-ra 20 százalékkal, a kémiai növényvédő szerekből használt mennyiség pedig 50 százalékkal legyen kevesebb.

Annak érdekében, hogy az EU termelői fel tudjanak készülni e célok teljesítésére, hogy tisztában legyenek a természeti erőforrásokkal együttműködő és a megváltozott körülményekhez igazított termelési eszközökkel, a 2023–2027 közötti Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében új, feltételes támogatási forma váltotta fel a zöldítést, az Agrár-ökológiai Program (AÖP), aminek a keretében 60,64 és 105 euró közötti hektáronkénti támogatáshoz lehet jutni.

Az AÖP keretében a talaj számára előnyös, ezért támogatható vállalásnak minősül a talajtakarás, a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionáló szerek alkalmazása, és akár a forgatás nélküli talajművelés. A továbbiakban a műveletek során szerzett gyakorlati tapasztalatokat vizsgáljuk.

Talajtakarás

A talaj élő rendszer, az év minden napján napi 24 órában nyüzsögnek benne az élőlények. A fotoszintézissel előállított cukrok egy része – aktív növényállomány esetén – gyökér- és levélnedvek, majd növényi maradványok formájában szolgálnak táplálékul a talaj apró élőlényeinek. Ezért cserébe a mikrobák segítik a növényeket a tápanyagok elérésében és felvételében, a vízellátásukat, és védik őket a káros környezeti behatásoktól.

A körforgás mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár, járulékos hozadékait pedig – mint amilyen a terméstöbblet és a jobb minőség – a termelők élvezhetik a betakarításkor.

Ha egy területet csak az év töredékében hasznosítunk, az a talajélet elszegényedéséhez, minőségi és mennyiségi ingadozásához vezethet, ami más agronómiai tényezőkre is kihatással lehet. Ez a melegágya olyan talajproblémák kialakulásának, mint a tömörödés, a tápanyag-feltáródási zavarok, a vízháztartás romlása stb.

Ha a fő növényünk után szármaradványt hagyunk a területen, segítjük vele a lebontó szervezetek fennmaradását az aktív vegetáció nélküli időszakban.

A globális felmelegedés gazdálkodásra gyakorolt közvetlen hatásait halmozottan érzékeljük az utóbbi években, az aszályok hosszának és a hőségnapok számának a növekedésében. Utóbbi alatt azokat a napokat értjük, amikor a csúcshőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot.

A talajtakarás a talaj hőmérsékletének az alakulására szintén nagy hatást gyakorol. Az aszálynak és forróságnak kitett Békés megyében nyáron több helyen mértem a talaj hőmérsékletét hőkamerával. Azt tapasztaltam, hogy egy melegebb augusztusi periódusban még az esti órákban is meghaladta a 40 °C-ot a takaratlan talajfelszín hőmérséklete. A búza szalmamulcs alatt jóval kedvezőbb értéket mértem, átlagosan 5,4 °C-kal alacsonyabb volt a talajfelszín hőmérséklete, de a növényzet alatt még annál is hűvösebb, „csak” 30-32 °C volt a talaj hőmérséklete.

Tarló (43,9 °C), szalmamulcs alatti talajfelszín (34,9 °C) és növényállománnyal takart talajfelszín (31,6 °C) hőmérséklete 2023. augusztus 28-án Szarvason

Ez alapján könnyen belátható, hogy nemcsak a mikroklíma szabályozásában játszik óriási szerepet a növények vagy a szármaradvány takarása, hanem a talajélet fenntartására is jelentős hatást gyakorol, ha a fehérjekicsapódás szempontjából kritikus, 40 °C-ot nem vagy csak rövid időre éri el a talaj hőmérséklete. Amellett a vízvisszatartásban is fontos szerepet játszanak.

Mikrobiológiai készítmények alkalmazása

Az Agrár-ökológiai Program követelményének gyors „kimaxolása” és viszonylag egyszerű, egy menetben történő kijuttatásuk miatt sok termelő ezt a gyakorlatot választotta, és sokan idén alkalmaztak először mikrobiológiai készítményt.

Azt tapasztaltuk, hogy a termékek tengerében nehezen tájékozódtak idén a termelők, legtöbbjük döntését az áruk határozta meg: minél olcsóbb a termék, annál több marad a támogatásból.

Pedig a jól megválasztott mikrobiológiai készítmény – vagy a honos saját mikrobiom gondozása – sokkal nagyobb gazdasági megtérülést eredményezhet, mint a támogatás, és hosszú távra fellendítheti a gazdaságot.

A termékcsoport a különböző baktérium- és algaszervezeteket tartalmazó termésnövelőket és a nem növényvédő szerként kategorizált gombakészítményeket takarja. Milyen általános hatást várhatunk a hasznos szervezetektől? Csak pár példát említenék:

A talajszerkezet javítása. A mikrobák különböző nyálkaanyagokat termelnek, melyek alkotói baktériumok esetében a mucigél, különböző poliszacharidok, gombák esetében pedig például a glomalin. Ezek ragasztóanyagként viselkedve részt vesznek a talajszemcsék, az úgynevezett talajaggregátumok kialakításában, amik a morzsalékos, jó levegő-víz-tápanyaggazdálkodású talajszerkezet alapját jelentik. Emellett a gombák fonalai behálózzák a talajt, a hajszálgyökerekhez hasonlóan lazítva a talaj szerkezetét.

Vízmegtartás és a stressz mérsékelése. Maguk az élő szervezetek és az általuk termelt nyálkaanyagok is képesek vizet raktározni, amivel csökkentik a növények kitettségét a szárazságstressznek. Emellett olyan hormonokat termelnek, amelyek vitálisan tartják a növényt, ellensúlyozva a stressz által kiváltott öregedési folyamatokat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: