0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Itt az idő! Tippek a rózsák téli védelmére

A rózsák többsége jól bírja a téli viszontagságokat, főleg úgy, hogy az utóbbi időben a teleink elég enyhék. Azonban jobb fejlődéssel, dúsabb virágzásukkal meghálálják, ha szakszerű téli ellátást kapnak, és nem csak úgy „vannak” a kertben a tél folya

Többségük jól bírja a telet

Bár az utóbbi években ezzel egyre kevésbé kell számolni, a tartós, több éjjelen és nappalon át tartó -10 oC alatti hőmérséklet károsítja a rózsákat. Az pedig sérüléseket okoz, ha a vesszőkre ráfagy a víz, majd elolvad és ezek a hőmérsékletkülönbségek és halmazállapot változások váltakoznak. A jég miatti sérülések később gombás fertőzéseket eredményezhetnek. Kora tavasszal pedig az erőteljes nappali felmelegedést váltó éjszakai fagyok is ártanak e növényeknek.
Amikor ilyen időjárási körülményekre lehet számítani, akkor érdemes takarni a rózsákat. Az alacsonyoknál ez egyszerűen kivitelezhető, a tövet körbe hordjuk földdel, esetleg lombbal takarjuk, ez a fagyoktól is véd valamelyest és a nagy hőingadozásokat is csökkenti.
A rózsák nemesítésekor a télállóság fokozása is cél, ezért a talajtakaró, továbbá a nagy termetű parkrózsáknak, és a futórózsáknak is elég jó a téltűrése, tehát pont ezeket szerencsére nem szükséges takarni, melyeknél ez a művelet a legnehezebben kivitelezhető méretük, vagy habitusuk miatt.

Az összes rózsa esetén érdemes még ősszel, vagy a tél elején a beteg részeket eltávolítani és a lehullott leveleket is elvinni a közelükből, mert ezek növényvédelmi problémákat okozhatnak később. Ám a metszést érdemes tavaszra hagyni, hiszen, ha a tél folyamán visszafagynának a vesszők akkor nem mindegy, hogy teljes hosszukból fagynak vissza, vagy már a visszametszett résztől.

A fagyra érzékenyebbeknek kellnémi segítség …

A fagyérzékenyebb fajták takarását, melyek többnyire a tearózsák és a magastörzsűek között vannak elegendő csak az első fagyos éjszakák után megoldani. A tövek felkupacolása történhet komposzttal vagy érett istállótrágyával is, így a tél folyamán a csapadék bemossa a tápanyagokat a gyökérzónába, és tavasszal ezért intenzívebben indulhat meg a növekedésük.

A tövek felkupacolásának nem jó módja az, amikor a tő körüli földet forgatjuk rá a vesszők tövére, helyette máshonnan odahordott földdel végezzük ezt, különben rossz esetben sérül a gyökérzet, de mindenképpen fagyveszélyt okoz a gyökerekről elmozdított föld.

Lombbal, szalmával is takarhatók a magasabban levő részek, ha erős lehűlés várható, ám ekkor is mindenképp jól szellőző anyagot válasszunk ehhez. Az extrém hideg idő elmúltával pedig ezt a takarást távolítsuk el, ne hagyjuk tavaszig a töveken.

A magas törzsűek telelése

A törzses rózsák fajtacsoportja egy mesterséges növekedési csoport, hiszen a rózsának nem ez a természetes növekedési jellege, hanem a magas törzsbe oltás miatt lettek így kialakítva. Általában 40-90 centiméteres törzsre oltott nemes-, ágyás- vagy törperózsáról van szó. Ágyásba téve többszintes rózsaágyást alakíthatunk ki velük, de a magas törzs a látványos részeket közel hozza a szemlélődőhöz, nem kell lehajolni hozzájuk.
Magastörzsű rózsáknál a törzs az még a vad alanyból van, tehát esetükben a fagyvédelemnek a koronára kell koncentrálni. Ezeknél tehát biztosítsuk a törzs stabilitását karózással, majd az ágai közé tömjünk szalmát és jutaszövettel tekerjük körbe, amit kössünk is rá.

Amit nem érdemes semelyik rózsával csinálni, mert csak a rózsa télállóságát rontjuk vele, az az őszi visszacsonkolás, vagy metszés, és ne ássuk körbe a tövet. Nyár végétől már tápanyagot se juttassunk pluszban mert az a vesszők beérését, téli felkészülését csökkenti. Beteg részeket ne hagyjunk télire a tövön, és semmilyen műanyag fóliát ne használjunk a takaráskhoz.

Rózsák virágcserépben

A gyakorta kapható minirózsák annak ellenére, hogy cserépben vannak, nem szobanövények. Ezek kint a kertben is sokáig tarthatók nagyobb virágládában, ám ekkor figyelni kell rá, hogy télen ebben a föld sokkal hamarabb átfagy, mintha a kert talajába lennének ültetve. Ennek elkerülése érdekében a cserepes rózsákat télire vagy süllyesszük le cserepükkel együtt a földbe, vagy jutaszövettel körbe tekerve az edényüket gondoskodjunk arról, hogy minél később fagyjanak át, vagy ha átfagytak akkor minél előbb engedjen ki a talajuk.
Ha cserépben tartjuk a rózsát beltéren, száraz hidegben teleltessük: a 0-5 fok körüli hőmérséklet a leginkább megfelelő számukra. Három-négyhetente öntözzük meg ezeket, hogy ne száradjon ki a földjük teljesen. Mint minden növény a mi éghajlatunkon, télen (november-március között) a rózsa is pihenő idejét tölti, ilyenkor tápoldatozásra, különösebb gondozásra nincs szüksége.

Tavasszal indulhat a metszés

A metszésük fajtacsoportonként eltérő, de nem annyira bonyolult az alapokat tekintve. Kora tavasszal van a fő metszési idejük, ekkor a vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra hagyva metsszünk.

Nyáron az elnyílt virágok alatt mindig vágjuk le a szárat, és a legfelső levelet tépjük le, ezzel gyorsítjuk az újabb virágok kialakulását – ez is a nyári zöldmetszés része. Ez a nemes tea hibridekre vonatkozik.
A bokorrózsákat például ne metsszük, csak ritkítsuk, azt is több évente csupán, mert ezek maguktól is szép kompakt növekedésűek. Metszésnél, ha terebélyesítenénk a tövet, akkor úgy vágjunk, hogy a felső megmaradó rügy külső állású legyen, ha sűrítenénk a bokrot, akkor pont belső állású rügy legyen a legfelső.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu