
A tisztább és hatékonyabb agrártermelést támogató kutatásaik során elért eredményekről áttekintő tanulmányt jelentetett meg a Journal of Cleaner Production című szakfolyóiratban az AGBK vezetője – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján.
A cikk bemutatja a vízmágnesezés hatásmechanizmusát, a mögötte meghúzódó kvantumfizikai és kémiai okokat, áttekinti a mágnesezett víz gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, valamint a víz- és talajremediációban, „gyógyításban”, továbbá áttekintést ad a jövőbeni kutatási irányokról és gyakorlati felhasználási lehetőségekről.
„A mágnesesség speciális mezőgazdasági alkalmazása során a növényeket nem közvetlenül tesszük ki mágneses mező hatásának, hanem az öntözővizet kezeljük mágnesesen, azaz a locsolásnál mágnesezett vizet alkalmazunk. A mágneses mező indukálja a víz nukleáris spin-izomereinek orto-izomerré történő átalakulását, megváltoztatva a para- és orto-izomerek arányát, ami befolyásolja a vízmolekulák közötti hidrogénkötések számát és ezáltal a molekulahálózatok szerkezetét a mágnesezett vízben. A vízmolekulák hidrogénkötéses hálózatai fokozott szerkezeti rendet eredményeznek és a molekulahálózatok ezen módosulásai megváltoztatják a víz fizikai-kémiai tulajdonságait” – mondta Dobránszki Judit.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) vezetője kiemelte:
„A vízmegtakarítás meghaladhatja a húsz százalékot is, miközben a termesztett növények hozama és minősége nem csökken, sőt több esetben mennyiségi és minőségi javulást dokumentáltak munkatársaink” – fejtette ki Dobránszki Judit.

Az édesvízhiány enyhítésére is alternatív lehetőséget teremt a sós víz mágnesezése. Ígéretes, környezetkímélő felhasználási lehetőséget teremt továbbá a vízmágnesezés mint fizikai vízkezelés a fitoremediációban, azaz a szennyezett környezet mikroorganizmusok – gombák, baktériumok – segítségével történő megtisztítása során is. A technológia ugyanis a meglévő technikai rendszereke beépíthető és alkalmazható nehézfémekkel szennyezett víz és talaj tisztítására.
– hangsúlyozta a szakember.
A cikk a nemzetközileg elismert Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban jelent meg, a TKP2021-EGA-20 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában.
A tanulmány ide kattintva megtekinthető.
