Összetett tevékenység

A Föld népességének növekedésével és a mezőgazdasági területek csökkenésével egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdasági termelőkön, hogy emeljék a hozamot, hangsúlyozta előadásában Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Az Európai Unióban változik a szabályozási környezet, amit a 2009/128 EK rendelet alapozott meg. Akkor még csak javasolták az integrált növényvédelem elterjesztését, ma már kötelező lett így védeni a növényeket.

hangsúlyozta az elnök. Utóbbiak felhasználását az áruk, hatástartamuk és az időzítés problémái korlátozzák. Napjainkra odáig jutottunk, hogy a hatóanyag-kivonások után semmilyen módon nem tudunk hatékonyan védekezni egyes kártevőkkel szemben, ilyen például a repce-fénybogár. Sok olyan hatóanyagot vont ki az EU, ami helyett nincs más megoldás. Nagy szükség van kutatás-fejlesztésre, és az oktatásnak is lépést kell tartania a változásokkal. A növényvédőszer-gyártók hatalmas összegeket költenek fejlesztésre, jó lenne tudni, milyen irányban indultak el, mondta Hunyadi István.

A biztonságos növényvédelem érdekében a hazai szabályozást is át kell gondolni, mert például nem megoldott a zöld könyvvel rendelkező felhasználók nyomon követése, nem tudjuk, mennyire fegyelmezetten tartják be az előírásokat. Évente 15-16 ezer zöld könyvet adnak ki vagy újítanak meg az illetékesek. Az integrált védekezés végrehajtásában is elég hanyagok vagyunk, nem használjuk ki az előrejelzés, döntéstámogatás, precíziós kijuttatás minden lehetőségét. Ezek a hasznos digitális megoldások viszonylag lassan terjednek. Sok növényvédő szer lenne megtakarítható, ami azért is nagy szó, mert nálunk különösen drágák a készítmények.

A fenntartható gazdálkodáshoz több és sokrétűbb szaktudásra lesz szükség, amire oktatni kell a növényorvosokat, de a nagyközönséget is, mert most nagyon rossz a növényvédelem társadalmi megítélése. Az pedig egészen biztos, hogy amíg lesznek termesztett növénykultúrák, addig növényorvosokra is szükség lesz, szögezte le Hunyadi István.

Olcsó és egyszerű volt

A kémiai növényvédelem leszálló ágáról beszélt Tóth Ágoston, a Biocont fejlesztőmérnöke. Az olcsó és könnyen alkalmazható kemikáliák előtt is védekeztek a gazdálkodók természetes módszerekkel (kvasszia, nikotin, piretrinek, antibiotikumok) vagy a károsítók távol tartására alkalmas anyagokkal, mint a fahamu, a réz, a növényi kivonatok és illóolajok, illetve köztes növények ültetésével.

Ugyanakkor a könnyebb védekezés miatt más irányt vett a fajtahasználat, már nem kellett kiaknázni a termesztett fajták ellenálló képességét. Kialakult az iparszerű növénytermesztés, ami túltermeléshez vezetett.

Az 1970-80-as években sok gyártó volt, közülük sok eltűnt vagy beolvadt más cégbe. Egyes hatóanyag-csoportokat párhuzamosan fejlesztettek, időszakonként „divatok” is kialakultak, ahogy a gyártók mentek egymás után. Magyarországon az 1980-90-es években a hatóság tárta fel a problémákat és megoldást keresett rájuk, a fő kultúrákra, a friss fogyasztású növényekre és a házikerti termesztésre egyaránt. Utóbbiakban azért, hogy ne alakuljanak ki rezervoár területek a károsítók számára. Az 1990-es években a nagy kultúrák felé fordult a fejlesztés és az engedélyezés, aztán 2004 után indult a tömeges visszavonás az EU-ban. Sajnos nem válogattak szakszerűen a hatóanyagok közt, és nem pótolták a kieső technológiákat.

A szerválaszték csökkenésében közrejátszanak még a cégösszeolvadások, amik a párhuzamos kutatások leállásával jártak. Fontos szempont lett a regisztrációs költség és az engedélyezett kultúrák köre. Egyre célzottabb hatóanyagok jelentnek meg, amelyek már csak egy-egy enzimre hatnak, viszont így könnyen kialakul a rezisztencia. Számos új hatóanyagból néhány grammot kell kijuttatni egy hektárra, sorolta a fejlődés lépcsőfokait Tóth Ágoston.

Komoly probléma, hogy egyes kártevőcsoportok, például a burgonyabogár, a takácsatkák vagy a levélbolhák ellen használható szerek eltűnnek. A szerpaletta szűkülése pedig könnyen rezisztenciához vezet.

Mit lehet tenni mindezek után? Jó alapot ad az ültetvények védelméhez a lemosópermetezés, bevált megoldás a feromonos légtértelítés, illetve a hasznos élő szervezetek alkalmazása egyes kártevők ellen. Ha mikrobákat vetünk be a védekezésre, még azt az előnyt is élvezhetjük, hogy kedvező körülmények közt szaporodnak ezek a hasznos szervezetek. Érdemes illóolajokat, sókat és növényi kivonatokat is használni a védekezésre, és nagy szerepe van a rezisztencianemesítésnek.

Gondot kell fordítani az egészséges talaj megőrzésére, mert az a növényi egészség alapja is, hangsúlyozta a szakember.