Romló termesztési színvonal
A biotermesztés is üzlet, valamint a hozzá tartozó input is az, adta meg a gazdasági fenntarthatóságról szóló előadása alaphangját Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. A hazai zöldség-gyümölcs ágazat szinte minden szegmense lejtőn van az utóbbi hét év átlaga alapján. Az alma termőterületének több mint fele eltűnt húsz év alatt, a termelési színvonal és az export is visszaesett. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a meggyel, de zsugorodik a szilva, a kajszi és az őszibarack termesztése is, ezekből a gyümölcsökből megugrott az import. Gyümölcsfajaink közül egyedül a dió termőterülete nőtt, azonban a termésmennyiség és a termelési színvonal esett, az exportált mennyiséggel együtt. Sajnos már nem számít prémium terméknek a dió, mindössze 500-600 tonnát exportálunk belőle.
Mindebből az szűrhető le, hogy a zöldségágazat tartja magát, a gyümölcstermesztésben viszont igen rossz a helyzet, összegzett az előadó. Folyamatosan romlik a külkereskedelmi egyenleg, hat-hét éve fordultunk át nettó exportőrből importőrré.

Közösen lehet eredményre jutniA Biocont Klub tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdálkodók gyakorlati problémáira kell választ találni, amihez a hazai szabályozásnak is változnia kellene – nálunk például sokkal tovább tart egy biológiai készítmény engedélyezése, mint más tagországokban –, és szakmailag sokkal jobban átgondolt előírásokra lenne szükség. Ehhez minden szakmai szervezetnek (NAK, Magosz, FruitVeB, Vetőmag Szövetség) együtt kellene indítványokat tenni, amit már könnyebben befogadnak a hivatalok. Új megoldások keresésére, kipróbálására Csehországban a termelők összeadnak egy bizonyos összeget, és megbízzák a feladattal a szakmai szervezeteiket. Nálunk a termelői szervezeteknek van K+F keretük, amit a többségük beadna egy közös alapba, a felhasználásáról pedig most dolgoz ki programot a FruitVeB. Ebben a biológiai védekezésnek is helye van, ugyanis a Biocont ügyfeleinek zöme éppen olyan intenzív termesztő, aki szigorúan ellenőrzött piacra, áruházláncoknak szállít. |
Gazdasági és környezeti kényszer
A termesztési költségek megugrására két példát hozott Apáti Ferenc. A hidegfóliás, talaj nélküli tv-paprika hektáronkénti összes költsége 27,5 millió forint volt 2017-ben, az idén már 71 millió forint. Kétszer annyit kell fizetni a munkaerőért, az energia és a műtrágya ára többszörösére emelkedett. Ezzel némileg lépést tartott az értékesítési ár, ami 207 forintról 484 forintra nőtt átlagosan. A jövedelmezőség így a korábbinak körülbelül a 85%-a, de hússzoros tőkeráfordítással érhető el. Almában több mint másfélszeresre nőtt az összes költség 2020-ról 2023-ra, vagyis egy hektárra korábban 3, ma 4,7 millió forintot kell költeni. Ezt a drágulást azonban nem lehetett átvinni az értékesítési árakba.
A piac tehát intenzívebb termesztést követel, kérdés, hogy ez környezetterhelőbb-e, mint a korábbi gyakorlat. Az egy tonna termésre jutó növényvédő szer és műtrágya ma számos kultúrában kevesebb, mint korábban, a nagyobb hozam miatt. A gazdasági kényszer mellett a termésbiztonság is intenzív termesztésre ösztönöz, mert a klímaváltozás miatt szükségessé vált beruházások csak nagy hozamnál térülhetnek meg. Az öntözés, a jégháló és a fagyvédelem drága mulatság. Ugyanakkor a fogyasztókon nem látszik, hogy meg akarnák fizetni a környezeti fenntarthatóságot, legyen az korszerű védett ültetvény vagy ökológiai termesztés. Ma Magyarországon a biotermékek fogyasztása egy százalékra tehető.



