Kevesebb brit kisgyerek fogát húzták ki a cukoradó óta

A BMJ Nutrition, Prevention & Health orvosi folyóiratban nemrég megjelent eredmények arra engednek következtetni, hogy a cukoradónak hála több mint 5500-zal kevesebb foghúzásra került sor, a legnagyobb csökkenést a legfeljebb kilencéves gyerekek körében tapasztalták – adta hírül a news-medical.net oldala.

A cukros üdítőitalok nem kevesebb mint 30%-át teszik ki a brit 1-től 3 évesig terjedő korosztály napi hozzáadottcukor-bevitelének. Ez az arány még ennél is magasabb kamaszok esetében, náluk ugyanis a fogyasztás felét teszi ki.

Angliában a gyerekeknél végzett foghúzások 90%-ának fogszuvasodás a kiváltó oka, ez pedig országos szinten évi 60 000 iskolanapi hiányzást eredményez.

A globális cukorfogyasztás csökkentése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban már javasolta a cukros üdítőitalok adóztatását, melyet világszerte több mint 50 állam eszközölt is. Az Egyesült Királyságban a tervezet 2016-ban merült fel, a jogszabály végül 2018-ban lépett hatályba.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, az eredmények megfigyeléseken alapszanak, mivel jelen tanulmányt kórházak egészségügyi adatbázisainak elemzésével készítettek, nem pedig kontrollcsoporttal. Így aztán bármennyire is evidensnek tűnhet a csökkenő cukrosital-fogyasztás és az egészségesebb fogak közti összefüggés, tudományos szempontból szükséges lenne további kutatással alátámasztani.

Azt is hozzátették, a cukoradó mellett egyéb intézkedések is elősegíthették a javulást, ösztönözhették a fogyasztókat az egészségesebb termékek vásárlására, mint például a tápértékadatok kötelező feltüntetése.

Mindazonáltal úgy vélik, a cukoradó bevezetése az Egyesült Királyságban igazán sikeres volt, hiszen nem csak eredeti célját, a gyermekkori elhízás csökkenését, de még más egészségügyi problémák megfékezését is elősegítette.

David Conway, a Glasgow-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője hozzátette:

„A népegészségre gyakorolt pozitív hatás mellett a gazdasági oldal sem elhanyagolható, hiszen az államoknak világszerte számtalan kihívással kell szembenézniük a fogászati kezelések biztosítását illetően. Habár jelen tanulmány kivitelezése nem tökéletes, mégis jó alapnak bizonyul jövőbeli kutatásokhoz, melyek egyértelmű, tényszerű összefüggésekre mutathatnak majd rá.”