A legújabb hír pedig, hogy a macskatartóknak nagyobb eséllyel lesznek pszichés betegségeik…

Kutyajellem vs. macskajellem
A macskák az egyiptomiak szent állatai sok mindenben segítették gazdájukat: megvédték a háztartást a rágcsálóktól és a kígyóktól, segítették a madárvadászatokat, valamint házi kedvencként is előkelő helyet foglaltak el. Jellemük a kutyákétól merőben eltér. A macskának és a kutyának a gazdájához való kötődése is nagyon különböző. Az a vád is érte már őket, hogy a gazdájukat csak érdekből szeretik, mert egyedül nem tudják kinyitni a hűtő ajtaját, ezért szolgakét tekintenek a gazdájukra, míg a kutyák a feltétel nélküli szeretet és hűség mintaképei.
Ez azért nem egészen így van, de tény, hogy a kutyák háziasításakor a szelektív tenyésztés volt a fő irány, mindig a legbarátságosabb, leginkább engedelmes egyedek vérvonalát vitték tovább.
A macskák kilenc élete…
…nem csak monda! Az ókorban nagy becsben tartották őket és felsőbb hatalmak hírnökeinek látták bennük, a macskák számos igen kiemelkedő tulajdonsága miatt. A halk lépteik, az éjjel látás képessége mellett még van néhány furcsa, szuperhősöket idéző tulajdonságuk. A misztikus kilences szám úgy ragadt rájuk, hogy a mítosz alapján Ré napisten macska alakban elment az alvilágba, és nyolc új istent teremtett, tehát önmagával együtt kilencen lettek. Ez ment át a középkor boszorkány hiedelemvilágába, amikor úgy tartották, hogy a boszorkányok képesek macskává változni, de csak kilenc alkalommal. És mi lehet az oka, hogy a macskák kilenc élete elmélet ennyi időn keresztül tartja magát? Valószínűleg, hogy némi tudományos magyarázat is van arra, hogy a macskák képességei kissé túlmutatnak az evilági képességeken. A Wisconsin-Madison Egyetem kutatócsoportja korábban megállapította, hogy a macskák szervezetében a myelin, azaz az idegszálak zsírszerű szigetelőanyaga újjáépülésre képes: a károsodott működés helyreállításával jár.
Az is sok szempontból furcsa és előnyös tulajdonság, hogy ahol átfér a macska feje, ott az egész macska átfér, bár ez régen igaz volt, a túlsúlyos városi cicákra már nem biztos, hogy igaz…
Félelmetes újabb kutatási eredmények
Egy a közelmúltbana Schizophrenia Bulletin lapban publikált tanulmány szerint a macskatartás megduplázhatja a skizofréniával kapcsolatos rendellenességek kockázatát gazdáik körében. A projekt részeként ausztrál kutatók (Queensland Centre for Mental Health Research) 17 különböző, 11 országból származó az elmúlt 44 évben megjelent tanulmányt elemeztek. Összefüggést találtak a macskatartás és a skizofréniával kapcsolatos rendellenességek kialakulásának esélye között– említette John McGrath pszichiáter az eredmények kapcsán.
Már egy 1995-ben megjelent tanulmányban volt egy elképzelés, hogy a macskatartás összefüggésbe hozható a skizofrénia kockázatával, akkor azt a Toxoplasma gondii nevű macskákban is gyakorta élősködő parazitával hozták összefüggésbe. A toxoplazmózis az állatkísérletek során cisztákat okozott a viselkedésért felelős agyterületen, az embereknél pedig öngyilkossági hajlamot is előidézhet. A T. gondii parazita a macska beleiben telepszik meg, az állat gazdái pedig többnyire az alom kiürítésekor léphetnek vele kapcsolatba.
Az újabb eredmények alapján Toxoplasma gondii egy többnyire ártalmatlan parazita, amely a nem megfelelően átsütött hús vagy szennyezett víz útján is terjedhet, tehát attól, hogy valaki macskát tart, és elkapja a fertőzést, nem biztos hogy kedvencének ehhez köze van. A toxoplazmózissal becslések szerint az Egyesült Államokban körülbelül 40 millió ember lehet fertőzött, általában tünetmentesen. A parazita a testünkbe jutva beszivároghat a központi idegrendszerbe, és befolyásolhatja a neurotranszmittereket. De a fertőzés összefüggésbe hozható a személyiségváltozással is, a pszichotikus tünetek megjelenésével és egyes neurológiai rendellenességekkel, köztük a skizofréniával. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a T. gondii parazita a macskáról került át az emberre.
A korábbi kutatások elemzése azonban kifejezetten a skizofrénia kapcsán arra jutott, hogy a „macskáknak kitett egyéneknél” körülbelül kétszer nagyobb volt a skizofrénia kialakulásának esélye.
Egy vizsgált korábbi tanulmány nem talált szignifikáns összefüggést a 13 éves kor utáni macskatartás és a későbbi skizofrénia kialakulása között, ellenben szignifikáns kapcsolatot talált, amikor a macskatartást egy bizonyos időszakra (9–12 éves kor) szűkítette le. Ez az ellentmondás arra utal, hogy a macskával való érintkezés kritikus időkerete nem egyértelműen meghatározott.
Egy másik kísérletben mentális zavarokkal rendelkező és nem rendelkező embereket vizsgáltak meg, és összefüggést fedeztek fel a macskaharapás és a bizonyos pszichológiai élményeket mérő tesztek magasabb pontszámai között. Ez pedig azt sugallja, hogy nem a Toxoplasma gondii, hanem helyette más kórokozók, például a Pasteurella multocida lehet a felelős a megbetegedésért. A kutatások folytatódnak annak érdekében, hogy a jelenleginél egyértelműbb bizonyítékokkal tudják alátámasztani, vagy cáfolni az összefüggés létezését.