0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 22.

Kell-e napfény az ízekhez?

Ízetlen. Sápadt. Mesterséges. Ez csak néhány az előítéletek közül, amelyekkel a dán fogyasztók a vertikálisan termesztett zöldségekkel kapcsolatban élnek. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak: mennyire megalapozottak ezek.
2021-ben Közép-Európában egyedülálló, kutatási-fejlesztési célú vertikális farmot adtak át a Tungsram újpesti központjában (Fotó: Tungsram)

Egy felmérés után, amelyben angol, német és dán fogyasztók véleményét ismerték meg a mesterséges fényben, talaj nélkül, zárt térben termesztett zöldségekkel kapcsolatban, 190 dán tesztalany kóstolót is kapott ezekből. Számos vertikálisan gazdálkodásban termesztett zöldségeket kellett összehasonlítaniuk ökológiailag termesztett változatokkal, hogy értékeljék az ízüket, megjelenésüket és egyéb érzékszervi benyomásaikat.

„Az ízvilággal kapcsolatban semmi okunk a kétkedésre. Valójában

a résztvevők úgy gondolják, hogy a vertikálisan termesztett növények ugyanolyan ízűek, mint az általunk legjobbnak tartott növények, nevezetesen a biotermények”

– mondta Michael Bom Frøst, a tanulmány mögött álló egyik kutató.

A sciencedaily.com-on bemutatott vizsgálati eredményekből egyebek mellett kiderül, hogy míg a függőlegesen termesztett bébispenótot 6,1-re értékelték egy 9-es skálán, a biotermesztett 6,2 pontot kapott. Ugyanez az érték a bazsalikom esetében 5,9 és 6,2, a borsóhajtás esetében 7,8 és 6,9, míg a rukkolánál 7,2 és 7,5 volt. A legnagyobb eltérés a petrezselyem esetében mutatkozott: 5,6-ra értékelték a vertikális változatot és 6,8-ra a biót.

Bár a fogyasztók általában pozitívan viszonyulnak az új technológiákhoz, nagyon alacsony elvárásaik vannak az így termesztett zöldségekkel szemben. Például kizárják a lehetőségét, hogy a függőlegesen termesztett leveles zöldek és fűszernövények olyan ízűek lehetnek, mint a biók, de azt sem gondolják, hogy természetesek és egészségesek. Michael Bom Frøst szerint ez egy természetes előítélet.

„A neofóbia olyan pszichológiai tulajdonság, amellyel különböző mértékben mindannyian rendelkezünk.” (Fotó: Tungram)

„A neofóbia olyan pszichológiai tulajdonság, amellyel különböző mértékben mindannyian rendelkezünk. Azt jelenti, hogy

a fogyasztók egy része nem örül az új dolgok kipróbálásának, ami komoly akadálya lehet az új technológiáknak, és fontos kezelni a tájékoztatáson és oktatáson keresztül.

Ez a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a vertikálisan termesztett növényekkel kapcsolatos fogyasztói előítéletek azonnal ledőlnek, amint megkóstolják őket.”

A vertikális gazdálkodás egy alternatív művelési mód, amely zárt térben, egymásra rakott rétegekben és ellenőrzött körülmények között, gyakran mesterséges megvilágítás mellett és talaj nélkül történik. A hidroponika vagy hidropónia például a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik.

A termesztés zárt térben, egymásra rakott rétegekben és ellenőrzött körülmények között, gyakran mesterséges megvilágítás mellett és talaj nélkül történik (Fotó: Tungsram)

A vertikális termelés szezon- és éghajlatfüggetlen, csökkenti a víz- és földhasználatot, a környezeti tápanyag-kibocsátást, és potenciálisan kiküszöböli a növényvédő szerek szükségességét is. A termesztő létesítmények a nagyvárosok közelében is építhetők, így sokkal rövidebb az út a termelőtől a fogyasztóig, a szállítással járó költség és a karbonlábnyom ennyivel kisebb.

A tanulmány vezető szerzője, Sara Jaeger szerint mivel a vertikális farmok teljesen ellenőrzött körülmények között működnek, nagy az élelmezésbiztonság és évről évre azonos a terméshozam.

Hozzáteszi: az élelmiszerrendszer központi szerepet játszik a fenntartható fejlődés megvalósításában, ezért fel kellene gyorsítani a megújítását. Mivel azonban a vertikális farm magas beruházási költségekkel járó termesztési forma, a globális bizonytalanság és az infláció egyelőre korlátozza a lehetőségeket.

Forrás: sciencedaily.com