A növekvő vadállomány egyre nagyobb károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, a 2023. évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvadétszám meghaladja hazánkban a 600 ezret.

Uszód határában azonban nem az őzekkel van a legnagyobb gond. Ahogy arról már 2020-ban is tudósítottunk,

Ennek a helyiek szerint az az oka, hogy a szomszédos településen, Foktőn működik Közép-Európa egyik legnagyobb növényolajgyára. Az üzembe érkező alapanyagot szállító teherautókról pedig óhatatlanul elhullik valamennyi napraforgó, így a madarak rászoktak az olajos magra. Amikor pedig a termelők ezt a „madárcsemegét” vetik, a galambok kieszik azt a földből.

A madarak azonban nemcsak itt okoznak gondokat. A védett seregélyek pusztítását nemcsak a gyümölcs- és szőlőtermelők, hanem a Balatonnál nyaralók is ismerik: ki ne ijedt volna már meg a vadriasztó ágyúk hangjától?

A madarak által a termésben okozott károk azonban nemcsak hazánkban keserítik a gazdálkodók életét, az Egyesült Államokban is évente több millió dollárba kerülnek.

A Pest Management Science folyóiratban megjelent új tanulmányukban fogságban tartott európai seregélyállományokat (Sturnus vulgaris) „kínáltak meg” friss csemegekukoricával, és bebizonyították, hogy a mozgó lézersugarat kibocsátó eszközök jelentősen csökkenthetik a termés károsodását, még akár 20 méterre is a lézereszköztől.

Kathryn Sieving, a Floridai Egyetem vadon élő állatok ökológiájának és megőrzésének professzora és a kutatás egyik résztvevője kifejtette, hogy egyre több termelő keres olyan olcsó és hordozható lézeregységeket, mint amilyeneket a kutatás során teszteltek.

Az egyik oka annak, hogy a lézerek különösen hatékony megoldást nyújthatnak a csemegekukorica védelmére, az a rövid időszak a betakarítás előtt, amikor a madarak megcélozzák a termést. Ez az úgynevezett „sérülékenységi ablak”. Ez a rövid idő csökkenti annak kockázatát, hogy a madarak érzéketlenné váljanak a lézerekkel szemben.

Sieving elmagyarázta:

Ezért a csemegekukorica esetében a védelemnek nem kell sokáig tartania, és úgy tűnik, hogy a lézerek jól működnek – meglepik a madarakat, így elhagyják a táblákat, és ez több mint 20%-kal csökkenti a tejes-érési szakasz során keletkező károkat.

A tanulmány kétféle kísérletre támaszkodott: botkísérletekre, ahol a friss csemegekukorica szárakat a lézeregységektől eltérő távolságra pálcákra rögzítették, és a Natural Trials-ra, ahol a madarak egy zárt röpdében, magról termesztett érett kukoricán táplálkoztak. A lézeres és a kontrollkezeléseket naponta váltogatták öt napon keresztül, így a kutatók felmérhették a madarak válaszát az ismételt lézerexpozícióra.

A pálcás kukoricakísérletek során kis léptékű hatásokat tudtak tanulmányozni – itt felmerült a mintaméret növelésének igénye.

Az eredmények azt mutatták, hogy a lézerek kis mértékben csökkentették a csemegekukorica okozta károkat a pálcás kísérletben és drámai mértékben a Natural Trials során. Sieving a hatékonyságbeli különbséget a következővel magyarázta:

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a lézerektől való távolság hogyan befolyásolta a csemegekukorica károsodásának mértékét. Azt találták, hogy a lézerforrástól számított 20 méteres távolságig hatékony az elrettentés, azonban ezen a távolságon túl a termésben bekövetkezett károk már megnövekedtek. 30 méteren alig vagy egyáltalán nem volt elrettentő hatás.

A kutató azonban megjegyezte, hogy ezt csak a kutatás miatt zárt röpdében jelentkező hazás, valódi terepen ez a hatás lényegtelennek tűnik.

A tagolt területek esetén azonban szükség lehet több, egymást átfehő hatástartományú készülék felállítására.

A kutatók remélik, hogy a lézeres madárijesztők fenntartható megoldást kínálhatnak a rövid sérülékenységi ablakokkal rendelkező növények védelmére.

A lézerek csendesek, ellentétben az akusztikus elrettentő eszközökkel (hangos durranás, óránként többször fellépő egyéb zajok), ami nagyon zavarhatja a szomszédokat és a dolgozókat.