Az ágazat exportja az első kilenc hónapban 9,9 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint 2022-ben. Az agrárium – az ismert nehézségek ellenére nyújtott – teljesítménye meghatározó mértékben járult hozzá a harmadik negyedéves GDP-adathoz: 3,4 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést. Mi áll az ágazat teljesítményének növekedése mögött – a többi között erről kérdeztük Nagy István minisztert az elmúlt évet értékelő interjúnkban.

– A számok önmagukért beszélnek, olyan kihívásokkal néztünk szembe az utóbbi három évben, mint a Covid, az aszály, a háború, az energia- és inputanyagár-robbanás, a finanszírozási költségek emelkedése, és amikor már azt hittük, nem lehet rosszabb, jött az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatos piaci lefagyás, szóval egyszerre minden itt van a nyakunkon. De, ami ebből a tanulság, hogy ezek a kihívások megedzették az egész agráriumot, és a kihívások között sokan elkezdték keresni az új lehetőségeket. Emellett szerintem óriási teljesítmény, hogy soha, egyetlen percre sem forgott veszélyben az élelmiszerellátásunk.

Az élelmiszergazdaság mindezek mellett számos más típusú kihívással is szembe kell nézzen. Olyanokkal, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi, a fogyasztói szokások megváltozása. Ennek ellenére a szaktárca ambiciózus célokat tűzött ki a következő évekre.

– Valóban, ha csak a fogyasztói szokásokat nézem, egyre többen választják a vegán, a paleo étrendet, vagy kénytelenek az egészségük megváltozása miatt glutén-, illetve laktózmentes élelmiszereket vásárolni. De az emberek alapvető igénye a természet megóvása is. Ezeknek az elvárásoknak meg kell felelni, és aki ezeket az igényeket ki tudja elégíteni, az nyertese lesz a következő időszaknak.

De a versenyképesség javításával nemcsak a jövedelmezőség nő, hanem a teremtett világunk minőségét is jobban megőrizzük. Mindezek által pedig új egyensúly jöhet létre. Csak nézzük meg, hogy néz ki szélvédőnk egy óra autózás után. Itthon nem győzzük takarítani, ami azt mutatja, hogy nálunk az ökoszisztéma még rendben van. Nekem pedig külön nagy boldogság, hogy négy-ötévente százezer hektárnyi területet tudunk a természetes állapotába rekultiválni.

Gyakorlatilag ez a válaszunk arra is, amikor aggódnak azért, hogy jönnek az új gyárak, mindenki a szántóföldből vesz el. Nagyon is büszke vagyok, hogy a következő időszaktól sikerül erősebb védelmet adni a termőföldnek, hiszen az év végén elfogadott agrársalátában benne van, hogy háromszor több pénzt kell fizetnie annak, aki szántóföldön zöldmezős beruházást indít, mintha barnamezős területen kezdene el építkezni. Tehát sokkal szigorúbban fogjuk védeni a termőföld megmaradását, mint korábban. De emellett ne feledkezzünk meg a további célkitűzéseinkről sem. Azért dolgozunk ugyanis, hogy

Mindeközben persze nem tévesztjük szem elől a fő célt, mégpedig a magyar vidék élhetővé tételét, a magyar lakosság számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosítását, hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradjon Európa szívében.