A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tagjává válva, Albánia profitálni tud a mintegy ezer szakértőből álló hálózat információiból, együttműködéséből és szolgáltatásaiból. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik Albánia számára, hogy részt vegyen az ágazat fejlődésével kapcsolatos alapvető döntésekben, és felemelje szavát az ágazatot érintő kérdésekben.
Albánia szőlőterülete 2022-ben 11 339 hektár volt. Az OIV Statisztika szerint a világ 41. gyártója és az 55. fogyasztója volt. Albánia területén a borászat több mint 2000 éves múltra tekint vissza, az illírek szőlőtermesztő és bortermelő feljegyzései alapján. Ez a hagyomány a történelem folyamán folytatódott, a Római és Bizánci Birodalom, az Oszmán uralom idején, valamint a modern időkben a második világháború és a kommunista rezsim során, nehézségeivel és sikereivel a mai napig.
Az elmúlt harminc évben Albániában a szőlő- és borágazat lassan, de folyamatosan fejlődött.
Több pincészet kisüzemi termelésből nőtte ki magát igazi nagy borászattá, amely ma már nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is garantálni tudja. Albániában jelenleg 70 pincészet van bejegyezve, amelyek közül több mint 20 nagy pincészet.
Számos pincészet foglalkozik őshonos szőlőfajták termelésével, mint például: Kallmet, Shesh (fehér és vörös), Serine, Debinë (fehér és vörös), Puls, Cërrujë, Vlosh. Ezek a szőlőfajták lassan egyre népszerűbbek, és az albán borászok erősségévé váltak, vonzzák a borkedvelőket és a szakembereket, akik most kezdik felfedezni boraik sajátos terroire-ját és aromáit.
További fajták, amelyek jól alkalmazkodtak Albánia területéhez és éghajlatához: Merlot, Muskat, Riesling, Tempranillo, Cabernet Sauvignon stb. Albánia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma több lépést is tett az ágazat támogatására azáltal, hogy a szőlészetet és a bortermelést bevonta a nemzeti támogatási rendszerbe. Számos lépés történt a jogszabályoknak és rendelkezéseknek az Európai Unió előírásaival való összehangolása érdekében, ami a szőlészetről és a borászatról szóló új törvény parlamenti jóváhagyásával zárult, ez jobban szabályozza az ágazatot, és lehetővé teszi termelőink számára, hogy bővítsék exportlehetőségeiket.
„Számunkra az OIV-hez való csatlakozás azt jelenti, hogy hozzáférést biztosítunk borászainknak az ágazat legfejlettebb tudásához és innovációjához.
– mondta Frida Krifca, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere.
Ukrajna újra OIV tagállammá vált., 2022. október 30-án visszatért a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezethez. Ukrajna 1997 és 2008 között már aktív tagja volt az OIV-nek.
Ukrajna szőlőterülete 41 800 hektár, ezzel a világon a 31. a sorban, és 2021-ben 660 ezer hektoliter bort termelt. A fogyasztás aránya enyhén emelkedett a 2022-es háború kirobbanásáig.
