A sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2024-es év közéletileg sorsdöntő év lesz a magyar gazdák életében is. A magyar gazdák számíthatnak Orbán Viktor, és a Nemzeti Kormány szövetségére, hiszen írásos együttműködési megállapodás van a Kormány és a gazdaszervezetek között arra vonatkozóan, hogy mindig kiállnak a gazdatársadalom érdekei mellet, és megvédik a juttatásaikat. A kormány kíváncsi a gazdák számára is fontos kérdésekre, ezért a most futó Nemzeti Konzultációban is szerepelnek a gazdák helyzetét is érintő kérdések.
Mint fogalmazott: „küldenünk kell egy világos üzenetet Brüsszelnek, hogy nem hagyjuk, hogy mások döntsenek a gazdák számára fontos kérdésekben, és hogy a gazdáknak járó pénzt másra fordítsák.” Nyitrai Zsolt szerint nem elfogadható, hogy az elhibázott brüsszeli döntések és szankciók következtében elviselhetetlenül magas energiaár sújtsa az agrárszektorban dolgozókat. Véleménye szerint Brüsszelben változásra van szükség, és a Kormány ki fog állni a gazdák érdekeiért Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Ennek érdekében meg kívánják hallgatni a magyar gazdák véleményét és számtalan formában tervezik, hogy találkozni fognak a gazdákkal és az őket érintő kérdésekről eszmecserét fognak folytatni.
Nyitrai Zsolt beszéde végén örömmel mutatta be, hogy immár hagyományosnak tekinthető módon idén is elkészült az Agrárnaptár. (A Magyar Mezőgazdaság Kiadó lapelőfizetői év végén ajándékként, már át is vehették ezt a naptárat. – szerk.) A naptár elkészítésében az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa vett részt.
Partnerség és támogatás
Az évindító sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: „Az új év, mindig az új reményekről szól, és nincs ez másként 2024-ben sem. Mindazonáltal az agráriumban nem tekinthetnénk bizakodva a jövőbe, ha nem lehetne az elmúlt évek közös eredményeiről számot adni.” Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évben is kihívásokkal teli gazdálkodási évet kellett zárni. Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések után, az ukrán gabona dömping behozatala hozta rendkívül nehéz helyzetbe az ágazatot. Uniós intézkedések hiányában nemzeti hatáskörben kellett intézkedni, az Ukrajnából érkező áruk tilalmáról és szigorú ellenőrzéséről. Nagy István kijelentette, hogy 2024-ben is szeretnék fenntartani ezt az intézkedést, és továbbra is szeretné, ha minél több tagállam támogatná az ukrán gabona fenyegetésével szembeni küzdelmet. Véleménye szerint Brüsszel azon terve, amely Ukrajna felvételére irányul, rosszul előkészített és nagyon sok kárt okozhat az európai gazdálkodóknak. Az ország esetleges csatakozása tartósan tenné nehézzé az európai és a magyar termelők megélhetését. Hiszen az Uniós szabályok szerint gazdálkodók nem tudnak versenyezni, a nyugati nagytőke tulajdonában álló, több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok mentén termelnek.
Legyen szó kamattámogatott hitelkonstrukciókról, vagy a 2023-ban indult KAP keretében elérhető közvetlen területalapú támogatások kifizetéséről, melynek keretében, év végéig 284 milliárd forint jutott el a termelőkhöz előleg és részletfizetés formájában. Az Agrár Széchényi kártya MAX Plusz keretében elérhető, mindösszesen 5 százalékos kamatköltség elérésére 2024. június 29-ig köthetők meg a hitelszerződések.
2023-ban új rekordot könyvelhetett el Magyarország, ami a gazdálkodók számára kifizetett agrártámogatások összegét jelenti. A sikeresen igényelt támogatások mértéke előlegkifizetéssel együtt összesen meghaladta az 1300 milliárd forintot. Nagy István kiemelte, hogy uniós összehasonlításban vizsgálva hazánknak sikerült a közös agrárpolitikai rendszerben az egyik legmagasabb mértékben megőriznie a mindenki számára járó alaptámogatást. Köszönhetően a Kormány 80 százalékos kiegészítő finanszírozása által teremtett lehetőségnek. Míg Németországban megszorítások vannak az agráriumban, hazánkban támogatásokkal, kamattámogatott hitelekkel segíti a kormány a kis és közepes gazdálkodókat. – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter. Mint fogalmazott a 2023-27 közötti magyar stratégiai terv alapján meghirdetésre került kiírások lehetőséget biztosítanak a kis, közepes és nagy gazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági piaci változásaira reagálva, a termelésüket még hatékonyabbá és több lábon állóvá tudják tenni. 2024-től 2027 év végéig a támogatások révén gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forintot, míg a zöldítés feltételeinek megteremtésére 1000 millió forintot fordít a kormány. Az első pályázati felhívások meghirdetésére napjainkban már sor is kerülhet.
Nagy István a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy a kormány határozott jövőképpel készül Magyarország uniós elnökségére is. Az elnökséget többek között arra szeretnék felhasználni, hogy a többi tagállammal közösen felülvizsgálják a piaci válságkezelési lehetőségeket, figyelembe véve az elmúlt évek változékony piaci és gazdasági helyzetét.
A magyar uniós elnökséget arra is szeretnénk felhasználni, hogy megalapozzanak egy, a mezőgazdasági termelőket partnernek tekintő új uniós agrárpolitikai ciklust, 2028-tól.
Az agrárminiszter felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben a szántóföldi növénytermesztésben dolgozó gazdálkodók szembesültek talán a leglátványosabb módon a környezeti-, gazdasági-, és piaci viszonyok egyszerre történő változékonyságával, kiszámíthatatlanságával. A talpon maradáshoz 2024-ben nagyfokú termelői tudatosságra van szükség, felértékelődik a megújulás képessége. A hazai kormányzati segítségnyújtás az uniós szabályozási és piaci környezetben is sokrétű, de nem helyettesíti a megfelelő gazdálkodói döntéseket. Nagy István szerint az idei év jelentős részének erről kellene szólnia, de hangsúlyozta, hogy ehhez intenzívebb, szakmán belüli párbeszédre és gondolkodásra van szükség.
Az Agrárkormányzat minden körülmények között határozottan kiáll a gazdálkodók és a termelők mellett, ami abban is megmutatkozik, hogy tervezhető támogatási rendszert működtet, minden ágazati szereplő számára. – mondta a tárcavezető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly elkészült az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó 2024. évi pályázati menetrend, amelynek kifejezett célja, hogy elősegítse az optimális fejleszthetőséget és kiszámíthatóságot. Az ütemtervből is kiderül, hogy a magyar gazdák támogatásait 2024-ben is biztosítja a kormány. Nagy István hangsúlyozta, Magyarország költségvetésében rendelkezésre áll az a kiegészítő forrás, amely a támogatásokhoz kapcsolódóan, akár 650 milliárd forint összegben a kifizetésekhez szükséges. Ezzel a magyar kormány elismeri a hazai agrárium jelentőségét. A bizalom és a szándék töretlen, hiszen a gazdák a kormány szövetségesei.
A gazdák érdekének képviselete
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részéről az évindító sajtótájékoztatón Süle Katalin, általános mezőgazdasági ügyekért felelős országos alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodóknak az elmúlt évben is számos kihívással kellett szembenézniük, de a folyamatos változások közepette is számíthattak a kamara segítségére.
Ennek eredményeként módosult a helyi adókról szóló törvény és az önkormányzatok nem vethetnek ki a termőföldre adót. Másik, a gazdákat érintő fontos változás az új támogatási rendszer és az ennek kapcsán megnövekedett adminisztrációs teher. Az egységes kérelmek mintegy 2/3-nál a falugazdászok segítették a gazdálkodókat, de még így is jelentős az uniós elvárások miatt rájuk nehezedő bürokratikus teher. Ennek enyhítésére 2024-ben a kamara, létszámában jelentősen kibővített falugazdász-hálózattal segíti a gazdákat.
A Kamara szakmai munkájának is köszönhetően a vidékfejlesztési támogatások esetén 80 százalékosra emelte a hazai támogatás arányát. Így lehetőség nyílik például a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszer-termelés erősítésére, a gazdaságfejlesztésre, a gazdaságátadás lehetőségére.
A NAK jövőre vonatkozó tervei közül Süle Katalin kiemelte, hogy a vadkár rendezésének terhét a kamara átveszi a gazdák válláról. Mint fogalmazott, a tudomány által rendelkezésükre bocsátott adatok szerint az elmúlt évtizedekben többszörösére növekedett a nagyvadállomány, és jelentősen megnőttek a vadkárok, melynek csak a töredéke kerül megtérítésre. A Kamara a meglévő szabályokhoz nem kíván hozzányúlni, új jog és kötelezettség nem keletkezik, de céljuk, hogy a gazdálkodók időben és teljes mértékben megkapják jogos vadkárigényüket. – emelte ki a kamara alelnöke. A falugazdászok továbbképzésével a kamara célja, hogy pontos információkkal szolgálhassanak a gazdálkodók számára, hiszen a vadkár elhárításában a gazdálkodóknak is van szerepe. Süle Katalin szerint, aki ebben a kissé feszült helyzetben azzal érvel az agrárkamara új programja ellen, hogy az a vadásztársaságok tönkremenetelét eredményezi, az szerinte pontosan tisztában vele, hogy a gazdák eddig nem kapták meg káruk valódi kompenzációját.
A kamara alelnöke szerint az idei esztendő kiemelten fontos abból a szempontból is, hogy júliusban önkormányzati és Európai Parlamenti választások lesznek. Az utóbbi esetén egyáltalán nem mindegy kik képviselik hazánkat, kik képviselik a magyar gazdák érdekeit. A németországi események jól mutatják, hogy az EU agrárpolitikája zsákutca. – hívta fel a figyelmet Süle Katalin.
Szövetségben és összefogásban
A sajtótájékoztatón Jakab István a MAGOSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezete, ami Ukrajnában zajlik, az hogy erre Európa azzal reagál, hogy a nehézségeket a gazdákra akarja terhelni. A MAGOSZ-nál úgy vélik, hogy nem Ukrajna gazdaságát kellene szem előtt tartani, hanem elsősorban az európai országok érdekeit. Ha az intézkedések az európai gazdákat tönkreteszik, akkor nincs európai önrendelkezés, nincs minőségi élelmiszer – fogalmazott határozottan az elnöke.
Ne hagyják magukra a német gazdákat és a jövőben bármely tagállam gazdáit. Példaként említette, hogy a MAGOSZ a magyar kormánnyal írásban állapodott meg stabil agrárpolitikáról és támogatási rendszerről, valamint egyetértettek az ágazat generációváltási problémájáról, melyhez a MAGOSZ komoly támogatást kért és kapott is a kormánytól.
Új status quo alakult ki, mert nagyon nehéz helyzetbe sodorta a Biztosság és a Parlament saját magát és a gazdatársadalmat – hívta fel a figyelmet Jakab István. Ez véleménye szerint azt jelenti, hogy új megoldásokra van szükség, nagyon sok dolgot újra kell értékelni, melyekhez megfelelő hatástanulmányok szükségesek. Ebben jelenthet változást a júniusi választás, ahol a gazdák saját jövőjüket határozhatják meg. Meggyőződése, hogy Európa és az európai emberek sorsa ezen a választáson fog eldőlni.
