Esős, havas, fagyos időben elég kemény éjjel-nappal kint lenni, nem sokan választanánk önként. Madaraink mégsem tehetnek mást, fáznak, élelem és víz után kutatnak. Ha tehetjük, próbáljuk meg kissé megkönnyíteni a dolgukat. De hogyan és mivel?
Őket is minden nap meg kell etetni, mint a háziállatainkat, vagy magunkat. Keressünk egy olyan időpontot, amely bármely nap alkalmas arra, hogy feltöltsük az etetőt, váljon szokásunkká. Ha szükséges, eleinte emlékeztessük magunkat. Használhatunk olyan etetőtípust is, amelyet ritkábban kell tölteni, de azt is ellenőrizzük rendszeresen. Nagyon zimankós napokon mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a fogyást, és ha szükséges, újratölteni. Ha beszennyeződött, ki is kell tisztítani, hogy elejét vegyük a fertőzések terjedésének.
Már korán reggel megérkeznek az elsők, majd gyakorlatilag kora délutánig folyamatosan áramlanak, naplementéig lehet rájuk számítani. Vannak olyanok, akik csak egy-egy szemet csípnek fel, és suhannak is tovább; mások ráérősen „beülnek”, mintha egy hangulatos étterem lenne, és csipegetnek a maguk módján. Jó, ha a közelben hozzá tudnak férni egy kis vízhez, amire leginkább a tisztálkodás miatt szükségük. Erre egy nagyobb cserépalátét is megteszi, csak helyezzük biztonságos helyre és ügyeljünk rá, hogy mindig legyen benne tiszta víz.
A leggyakoribb etetőlátogatók igényei
Cinegefélék: szívesen látogatják azokat az etetőket, (oszlopon állót, felfüggesztettet), amelyben zsírosabb eleséget találnak, például: kendermagot, napraforgómagot, dióféléket, mogyoróféléket, földimogyorót. És természetesen nagy kedvencük a cinkegolyó.
Verebek: csapatban mozognak, felkutatják a földön elszóródott gyommagvakat, átvizsgálják az elszáradt kórókat. Nem különösebben válogatósak, etetőkbe tehetünk számukra kisebb- nagyobb olajos magvakat (kendermag, mák), gabonaféléket (búza, köles, zabpehely), de a cinkegolyót sem vetik meg.
Rigófélék: a gilisztákon kívül a bogyós cserjéknek (például: tűztövis), fáknak örülnek leginkább, ahol kedvükre válogathatnak. Ahol nincsenek ilyenek, ott meg lehet próbálni szárított bogyókat, mazsolát, félbevágott almát, dióféléket felkínálni számukra a talajon levő etetőhelyen.
Seregélyek: zabpehellyel, kisebb magvakkal, bogyókkal lehet a kertbe illetve az etetőhöz csábítani.
Zöldike: gyakori látogatói az etetőnek, ahol a napraforgómag, a kendermag, az aprított diófélék, gabonák a csőrükre való eleség. Mondhatni tiszteletet parancsoló társaság, akik az étkezés idejére „kibérlik” az etetőt, mintha zártkörű rendezvény lenne.
Szajkó: néhanapján meglátogatja az etetőhelyet, ahol félénken felcsipegeti a napraforgómagot, kukoricát, dióféléket. És a cinkegolyón is szívesen himbálózik. Nem kell elüldözni, ilyenkor békésen megvan a többiekkel. Vegyük megtiszteltetésnek, ha meglátogat minket, mert elsősorban olyan helyeken tűnik fel, ahol biztonságban érzi magát.
Galambfélék: talajközeli etetőhelyre tehetünk számukra gabonaféléket, kukoricát.
Vörösbegy: a talajhoz közel keresgél, ha mazsolát, bogyókat, lágy eledelt talál nálunk, biztosan elcsábul.
Őszapó: csapatokban járják a környéket, megvizsgálják a fákat, cserjéket áttelelő rovarok után. Ritkán, de előfordulnak az etetőhely környékén, különösen, amikor nekik szóló ajándékot találnak. Ha jó benyomást szeretnénk tenni rájuk, feltétlenül tegyünk ki cinkegolyót.
Egy egészséges, természettel harmonizáló kialakítású kert sokféle madarat vonz táplálékkeresésre és fészkelésre. Ha ilyenkor több helyen etetünk, többféle etetőfajtát helyezünk ki, és különféle eleségeket kínálunk, akkor jelentősen megnő az esély arra, hogy sokféle madár fog hozzánk látogatni, csemegézni. És ha megtetszik nekik a hely és a barátságos vendéglátás, megtisztelnek minket azzal, hogy tavasszal nálunk alapítanak családot.