Vannak, akik már meg is kötötték, nagyon sokan azonban egyelőre még a tájékozódásnál sem tartanak.
Bár a 271/2023. (VI. 29.) rendelet már a nyáron megjelent, sok vállalkozás csak most szembesült vele, hogy 2024. januárjától környezetvédelmi biztosítással kell rendelkeznie. Az előírás lényege, hogy a Hulladéktörvényben (2012. évi CLXXXV. tv.) meghatározott gazdálkodó szervezetek a tevékenységükkel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozása céljából környezetvédelmi biztosítást kötelesek kötni.
A rendelet alapján január 1-től biztosítási káreseményenként és időszakonként
Az új szabály a hazai vállalkozások széles körére vonatkozik, hiszen sok olyan cég lehet, amelynek a telephelyén több mint 38 kilogramm hulladék keletkezik hetente. Ez adja ki ugyanis az éves szinten meghatározott 2 000 kilogrammot.
Ezt a mennyiséget ma egy kisvállalkozás is könnyedén eléri Magyarországon. Ahol ez megtörténik, ott a rendelet előírja a környezetvédelmi felelősségbiztosítás meglétét” – összegezte a független pénzügyi alkusz jogértelmezését Rédei Lajos, a GRANTIS vállalati vagyonbiztosítási üzletágvezetője.
Hasonló kötelezettség egyébként korábban is létezett, de szűkebb kör számára és kisebb összeggel írták elő. Most annak is szüksége lehet új biztosítás kötésére, akinek már van ilyen szerződése. Nem biztos ugyanis, hogy az eléri a 10 millió forintos kötelező fedezeti határt.
A hatályos rendelet szinte minden mezőgazdasági vállalkozást érinthet – mondta el kérdésünkre Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója. Náluk már el is kezdődtek ezek a kötések. Igaz, egyelőre nem tömegével.
A biztosítás díja több tényezőtől függ, például a vállalkozás tevékenységétől és méretétől, de
– mondta a szakértő.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a Hulladékgazdálkodási törvény azt is előírja, hogy a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezetek az üzleti év végét követő év május 31-ig igazolják a hulladékgazdálkodási hatóságnak, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötték, és a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésükre áll.
Információi szerint a rendelet nem vonatkozik a vágóhidakra – mondta el Juhász Pál, a borjú, bárány és juh vágására és feldolgozására specializálódott Kapos Ternero Kft. tulajdonosa. Tőlük ugyanis
Az üzem területén csak a kommunális hulladék marad, amelynek a mennyisége nem éri el a rendeletben meghatározott szintet.
Bár a tevékenységgel okozott hulladéktermelés számít, a rendelet a telephelyen képződött és birtokolt hulladékra írja elő a felelősségbiztosítást. A gazdálkodó szervezet a telephelyeinek méretétől és számától függetlenül, összesen egy környezetvédelmi biztosítást köteles kötni valamennyi telephelyére nézve.
A rendelet hatálya a mezőgazdasági-, élelmiszer-előállítási- és nagykereskedelmet folytató agrárvállalkozásokra is kiterjedhet, attól függően, hogy mennyi és milyen hulladék termelődik a telephelyeiken – hívta fel a gazdálkodók figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A megjelent rendelet részleteiről bővebb tájékoztatás a Magyar Közlönyben olvasható.
