Az illegális szerekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az EU növényvédő szerpiacának 14 százalékát alkotják, ami egy olyan arány, amivel legális kereskedőként a harmadik helyen szerepelnének. Mit tesznek ellenük az ágazat valódi szereplői? A Syngenta például egyedi QR-kódokkal fog ellátni minden tételt, amelyek azonosításához még az idén elérhetővé tesznek egy mobil applikációt.
Hajnal Gábor arra biztatta a termesztőket, hogy ha nem megszokott forrásból, gyanúsan olcsó szert kínálnának nekik, akkor keressék a BASF területi képviselőit, akik készséggel segíteni fognak a kiigazodásban.
Aki bizonytalan eredetű növényvédő szerrel kísérletezik, az nagyon kicsi haszonért kockáztat óriásit – húzta alá Barna Sándor. Egy legális gyártó is hibázhat, de ebben az esetben maximálisan helyt áll.
Megugrott a környező országokból behozott termékek aránya, ami Vajda Beáta szerint is komoly rizikó.
A beszélgetés során szóba került még az új KAP Agrár Ökológiai Programja, amely pontozza a nitrogén-inhibítorok használatát, ami önmagában is megtérül, vagyis abszolút „nyert ügy”, valamint a glifozát újra engedélyezése, amely mindenki szerint tanulságos történet. Hogy az átpolitizált kérdés eldöntésére végül tudományos alapokon került sor, az a gazdák és az iparág összefogásának köszönhető. Azonban ami történt, bármelyik más szerrel is megtörténhet, ezért további tanulság, hogy ebben az ágazatban is felértékelődött a társadalommal folytatott kommunikáció.
