0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Pillanatfelvétel a magyar agráriumról

Érdemes távolabbról megnézni, hogyan is érdemes a mindennapjainkat irányítani, szervezni, mert a piaci viszonyokra adott gazdálkodói válasz fontosabb, mint a támogatási rendszer.
konferencia hallgatóság
fotó: Bokor Ádám

A piaci viszonyok, az arra adott gazdálkodói reakciók és általában a szektor alkalmazkodóképessége sokkal fajsúlyosabb kérdés, és sokkal inkább befolyásolja azt, hogy mi lesz velünk, vagy mire jutunk, mint a támogatási rendszer. Ennek érdekében pedig érdemes egy kicsit távolabbról megnézni, hogyan is érdemes a mindennapjainkat irányítani, szervezni.

Az agrárgazdaság aktualitásairól beszélt a Gabonatermesztők Országos Szövetségének az AGROmashEXPÓn tartott szántóföldi szakmai konferenciáját megnyitó beszédében Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Feldman Zsolt egy tavaly novemberben, a szántóföldi növénytermesztés makroadatait, jövedelmezőségét vizsgáló „pillanatfelvételt” idézett. A felmérés szerint 2022-ben az ország 80 százalékát sújtotta az aszály, és voltak, akiknek a teljes termése odalett. Azoknál, akiknek volt mit aratni, a termelési költségeket azonban még a 2021-es induló költségek határozták meg és a 2022-es átlagos jövedelmezőség a szántóföldi növénytermesztésben hat számjegyű volt. A leggyengébb jövedelmet a napraforgó produkálta: ez 177 ezer forint volt.

Feldman Zsolt, szántóföldi konferencia, magyar agráriumról
Feldman Zsolt a GOSZ konferenciáján, az AGROmashEXPÓn, 2024-ben
fotó: Bokor Ádám
– 2023-ban viszont a magas termési költségek az akkor már az ukrán helyzet miatti alacsony árral kombinálva és kiegészülve a 22-es aszály hatásaival, lényegében ágazati szinten veszteséget eredményezett – monda el Feldman Zsolt. Búzánál a hektáronkénti veszteség 64 ezer, kukoricánál 48 ezer, árpánál 116 ezer, a repcénél 42 forint volt – sorolta a statisztikai adatokat az államtitkár és javasolta a termelőknek, hogy viszonyítsák ehhez a saját eredményeiket.

Az akkor, vagyis 2023. novemberében rendelkezésre álló adatok (jegyzések, indexek, átlaghozamok stb.) alapján az Agrárközgazdasági Intézet segítségével készítettek egy előrejelzést 2024-re. Eszerint a kukorica és a két olajos növény (napraforgó, repce) termesztése lényegében veszteséges lesz, de a búza- és árpatermesztők is csak minimális nyereségre számíthatnak, ha elérik az 1. táblázatban jelzett hozamokat.

növények hozamai táblázat
1. táblázat

A gabona- és olajosnövény-exportunkat elemezve az adatok (2022-ben 5 millió tonna, 2023-ban 5,2 tonna, ami 30-35 százalékkal kevesebb a korábbi évek átlagánál) világosan megmutatták, hogy a gabonakivitelünk alakulására ugyanúgy nincs hatásunk, mint mondjuk a sertéshús árára. Ezért az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal érdemes dolgozni.

Ezek közül kiemelte, hogy abban a piaci szegmensben, ahol Ukrajna és Oroszország a versenytársunk, csak kivételesen jó árhatékonysággal lehet a magyar termelő eredményes – ehhez pedig egyebek mellett a precíziós gazdálkodás segítheti hozzá.

A költséghatékonyságot növelheti a szövetkezés is. A francia gazdálkodók 80 százaléka gazdálkodik és értékesít szövetkezetben, és a német gazdák háromnegyede is szövetkezetben szerzi be az inputanyagokat és értékesíti az áruját.

Ugyancsak hatékonyságot növelhet a termelési szerkezet „értelmes differenciálása” is. Kis és nagy gazdaságnál is kulcsfontosságú lehet, hogy a szántóterület 20-30 százalékát kivegyék a búza-kukorica-árpa-napraforgó-repce termelési struktúrából és helyette szóját, mákot, egyszerűbb szántóföldi zöldséget vagy lucernát termesszenek. Az alternatív kultúrák többségének termesztése alapvetően megoldható a már meglévő szántóföldi technológiákkal, vagy csak kisebb beruházást, vagy másokkal való együttműködést és szervezést igényel.

szántóföldi konferencia hallgatóság
Fotó: Bokor Ádám

Feldman Zsolt idézte a régi mondást, hogy a gabonát jobban megéri bőrben eladni, vagyis mezőgazdasági termékpiacok hektikusságától az állattartás és –tenyésztés nyújtotta hozzáadott érték felé elmozdulni.

– Azt is érdemes végiggondolni sok gazdálkodónak, hogy a termelés intenzitását igazából csökkentő uniós támogatási konstrukciókkal él. Ez is egy olyan lehetőség, amely piaci szempontból kevésbé optimális, de racionális választási lehetőség. 2025 január elsejével új AKG indul, indulnak az ökológiai földhasználat-váltást segítő beruházási és fenntartási programok, tehát érdemes kiszámolni, nem éri-e meg váltani – hangsúlyozta az államtitkár.

Az agrárium európai helyzetéről szólva Feldman Zsolt említette a keleten-nyugaton is lezajlott vagy épp zajló agrárdemonstrációkat, a környezetvédelem törekvéseit a mezőgazdaság ellehetetlenítésére, ugyanakkor a jövő normális alakítására is, a küzdelmet azért, hogy olyan tükörfeltételeket támasszuk az Európába érkező terményekkel szemben, mint amik szerint itt az európai gazdálkodók termelnek.

– Nagyon sok olyan magyar gazdaságot láttam és látok, ami ebben a helyzetben is okosan reagál, kompatibilisan a piaccal, előremutatóan. Náluk az látszik, hogy képesek a gazdaságukat a következő 5-10-15 évre is irányba állítani. Ehhez persze jönnek majd a 24-es pályázatok, amik ebben az irányváltásban remélhetőleg minél több nagy segítséget fognak nyújtani. De a lényeg, hogy a közös szakmai gondolkodást, és a jó gyakorlatok közzétételét igazából nem spórolhatja meg a szakma 2024-ben.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: