Fejlesztések
A Syngenta idén új bakteriális szert vezet a piacra, amely a növények levegőből történő nitrogénmegkötését segíti, jobb állapotba hozva az állományt a műtrágyadózis kockázatmentes csökkentése mellett. A BASF olyan termékeken dolgozik, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a jövedelmezőséghez, a cég képviselője a nitrogén-inhibitorokat emelte ki. A Kwizda Agronál 15 éve fejlesztenek biológiai növényvédőket. Egyebek mellett olyan levélre permetezhető baktériumkészítményekkel foglalkoznak, amelyekkel hektáronként 10-20-30 kilogrammal növelhető a nitrogénmegkötés. A Bayer tavalyi újdonsága a repce biológiai rovarvédelme volt, amit idén a kalászosokra és a kukoricára is kiterjesztenek. Nagyon sokat invesztáltak abba is, hogy a vetőmagot, a növényvédő szereket és a digitális technológiát együtt, integrált rendszerben kínálják a növénytermesztőknek.
Mi a helyzet az árakkal?
Az árakról mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan stagnálni vagy csökkenni fognak az előttünk álló időszakban. Ez ugyanakkor önmagában nem fogja megoldani a növénytermesztők gondjait, hiszen a növényvédelem költsége kultúrától függően 10-15 százalék. Hajnal Gábor pedig azt is hangsúlyozta, hogy ne költségként, hanem befektetésként tekintsenek ezekre a tételekre, mert a minőségi szerek választása megtérül a hozamokban.
Dobai Tibor arra is emlékeztetett, hogy olykor az olcsó a legdrágább megoldás. A hazai búza 70 százalékban takarmányminőségűre sikerült tavaly, ami jelentős értékesítési problémákhoz vezetett.
