Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi kihívás Európában. Június 4-én Magyarországon most először mutatták ki az ASP-t. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb jelentése szerint
A betegség elsősorban a korábban is érintett térségekben terjed tovább. Az Európai Unióban tavalyhoz képest mindössze két százalékkal bővültek azok a területek, ahol a sertéstelepekre korlátozásokat vezettek be, míg a vaddisznók fertőzött zónáinak kiterjedése lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor a fertőzések száma folyamatosan emelkedik – írja a polnoinfo.sk.
Az idei évben Spanyolország is csatlakozott azokhoz az uniós országokhoz, ahol afrikai sertéspestist mutattak ki vaddisznókban. Ezzel az érintett tagállamok száma 14-re emelkedett.
A közép-európai térségben is romlik a helyzet. Szlovákiában májusban három új kitörést azonosítottak sertéstelepeken Lovča, Ilija és Kopernica településeken. Az állategészségügyi hatóságok emellett a Rajec-völgy térségében vaddisznókban is megerősítették a vírus jelenlétét. A fertőzés észak és északnyugat felé történő terjedése különösen aggasztó, mivel ezekben a régiókban jelentős a sertéstartó telepek sűrűsége.
Az európai ADIS járványügyi adatbázis szerint 2025 eleje óta 137 új kitörést regisztráltak sertéstelepeken. Ebből 85 Romániában, 30 Szerbiában és 11 Észak-Macedóniában fordult elő. A betegség jelenleg összesen 16 európai ország sertéstartó gazdaságaiban van jelen, beleértve az Európai Unión kívüli Bosznia-Hercegovinát, Moldovát és Szerbiát is.
Románia kiemelt kockázat
Románia továbbra is kiemelt kockázatot jelent az európai járványhelyzetben. Az EFSA adatai szerint az Európai Unióban tavaly regisztrált 585 sertéstelepi kitörésből 486, vagyis több mint 80 százalék Romániában történt. A szakemberek szerint ennek oka a kis létszámú, gyakran alacsony biológiai biztonságú háztáji gazdaságok magas aránya, valamint a nem regisztrált állattartó telepek jelentős száma.
Bár a legtöbb kitörés kisgazdaságokban fordul elő, Románia az Európai Unióban a nagyüzemi sertéstelepek számát tekintve is az élen jár. Az elmúlt évben az EU-ban afrikai sertéspestissel fertőzött 11 nagyüzemi, tízezer állatnál nagyobb telepből hét Romániában található.
Az EFSA jelentése megerősíti, hogy a kisebb gazdaságok lényegesen sérülékenyebbek a betegséggel szemben. Az összes kitörés mintegy 91 százaléka olyan telepeken történt, ahol kevesebb mint száz sertést tartottak. A nagyobb, zárt technológiával működő telepeken ugyanakkor csökkent a fertőzések száma. A száz állatnál nagyobb gazdaságokban tavaly mintegy negyedével kevesebb kitörést regisztráltak, mint egy évvel korábban.
A járványhelyzet azt mutatja, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezésben továbbra is a biológiai biztonság erősítése, a takarmányok ellenőrzése és a vaddisznóállomány folyamatos monitorozása jelenti a legfontosabb eszközöket. A fertőzés terjedése ugyan egyelőre nem éri el a 2018-as nagy európai járvány szintjét, de a növekvő esetszámok arra figyelmeztetnek, hogy a veszély továbbra sem csökkent.
