0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Az automatizálás is csak nagy mennyiségnél gazdaságos

A Fruit Logistica elsősorban nemzetközi kereskedelmi szakkiállítás, és nem a termelők tudásának bővítése a célja, hangsúlyozta kérdésünkre Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A berlini vásár résztvevői zöldséget vagy gyümölcsöt akarnak vásárolni bárhonnan a világból, vagy azt akarnak eladni bárhová a világba. Az esemény nem annyira a konkrét vásárlások, mint az üzleti kapcsolatok feltérképezésének a helyszíne. A kiállításon jelen vannak azok a cégek is, amelyek a zöldség-gyümölcs betakarítást követő kezelését, osztályozását, tárolását, csomagolását segítik technológiai megoldásokkal.

A Fruit Logistica léptékével nézve a magyar stand nem volt jelentős méretű, de az ágazat hálás az Agrármarketing Centrumnak, hogy évről évre megadják annak a lehetőségét, hogy hazai kereskedők és tészek kiállítóként vehessenek részt a rendezvényen.

A nemzeti standon kiállítók elsősorban a saját termékük eladásához kerestek partnert.

A szakmaközi szervezet elnöke szerint a zöldség-gyümölcs önellátottsági szintünk romlik, azaz a hazai piacokra sincs elegendő áru. Ebből következik, hogy az exportpiacokon a rendelkezésre álló árualap hiányában kevés hazai kereskedő tud érdemben megjeleni. Jó lenne ezt a négy-öt éve tartó tendenciát – hogy érdemi exportot nem tud felmutatni az ágazat – megfordítani, mondta az elnök.

A kiállítás kapcsán két szembetűnő dolgot emelt ki Apáti Ferenc:

az eddiginél is nagyobb területen mutatkozott be Lengyelország,

bár az elnök szerint ez nem meglepő, hiszen Európa egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs termelő országa lett; illetve, hogy egyre több robottechnikai megoldást vonultattak fel a posztharveszt segítésére. Óriási precizitással dolgozó, akár a termék belsejében lévő minőségi hibákat is kimutató robotok is elérhetők, ugyan még igen magas árszinten. Például össze lehet rakni egy olyan almaválogató és -csomagoló üzemet, ahol emberre csak a gépek felügyeletére van alkalmanként szükség. Már léteznek az anyagmozgatáshoz olyan automata (önvezető) targoncák, amelyek a saját akkumulátoruk cseréjét is elvégzik, és 24 órán keresztül precízen dolgoznak. Szinte emberi kéz érintése nélkül tudnak árut tárolni, válogatni, csomagolni. Ha ebben a technológiában gondolkodik valaki, akkor Apáti Ferenc szerint két dologra lesz szüksége. Egyrészt jelentős tőkére, másrészt óriási üzemméretre. Az ilyen szintű automatizált és robotizált rendszer a hazai termelési szintet figyelembe véve jelenleg nem gazdaságos.

A legnagyobb hazai almalogisztikai egység 15 ezer tonna kapacitású,

míg Nyugat- és Dél-Európában 40-60 ezer tonnás, és nem ritka, hogy egy ottani tészhez öt-hét ilyen egység tartozik. Ekkora mennyiség esetén már gazdaságos a magas szintű automatizálás.

A kiállításon tapasztaltak rávilágítottak arra, hogy a szervezettségnek nem csupán ott van jelentősége, hogy nagy árualappal, jó alkupozícióból lehessen értékesíteni. A jövőben fokozódó munkaerőhiányra megoldást adó robotizálás is csak nagy méreteknél gazdaságos. Hazánkban még a tészek sincsenek ezen a szinten.

Ez is érdekelheti:

Nem szabad kimaradni az agrárdigitalizációból

Vadat, halat egész évben

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: