Azonban nem utazhat el mindenki a kritikus állapotban lévő helyekre segíteni. És sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy jelentős összegeket szánjanak egy-egy nemes ügyre. Viszont
Nagylelkű gesztus már az is, ha csak megnyitjuk kertjeinket a vadon kis teremtései előtt.
Tavaszi vendégek
Mivel a madarak oly sokfélék, a fészkelési igényeik is nagyon különbözők. De van néhány olyan elem, mellyel egyszerűen nem lehet hibázni. A magas fák, amelyeknek a tetejéről az egész környék tudtára lehet hozni, hogy a terület le van foglalva. Sűrű örökzöld vagy tüskés sövény, magasabbra hagyott fű, amelyben biztonságosan el lehet bújni a kíváncsi szemek elől. Nagyon nehéz manapság macskamentes helyet találni, ezért
Hagyjuk az avart a cserjék alatt, és reménykedjünk, hogy felfedezik a fekete rigók vagy a tüneményes, kis ökörszemek. A talaj közelében fészkelők egy farakásba rejtett odúnak is örülhetnek. Az elhalt fákat, rönköket, rőzsekupacokat is birtokba vehetik.
A leglogikusabb, ha azoknak a fajoknak törekszünk kedvezni, amelyek megfordulnak a környékünkön. Ezzel kapcsolatos információkat legkönnyebben a téli etetés, itatás során szerezhetünk. Ha kihelyeztük a megfelelő odúkat, már csak várnunk kell. Lehet, hogy már az első évben belakják, de az is megeshet, hogy csak a következőkben. Viszont ha két-három évig sem költöznek bele, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy talán nem megfelelő a helyválasztás, vagy nem jó irányba néz a bejárat.
A szabad ég alatt
A következő barkácsötletekkel pedig a szabadon fészkelőknek tudunk segíteni. Ezek nagyon egyszerű praktikák, nem igényelnek komoly szaktudást, sem bonyolult vagy drága szerszámokat.
Az etető, itató közelében, vagy ahol sok madár jár, létrehozhatunk egy kis építőanyag elosztó helyet. Tehetünk oda például egy kupac gallyat, száraz fűszálakat, szalmát, fenyőtűket, tiszta állatszőrt. Ezekkel a szabadon fészkelőket és az odúlakókat is támogatjuk.