0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Miért fontos a rügyek ismerete?

A tőkén meghagyott számukkal határozzuk meg a potenciális termésmennyiséget, a tőkék lombozatának nagyságát, végül, de nem utolsósorban a tőkealak kinevelése, majd hosszú évek során a tőkeforma megtartása is hozzájuk kötődik.

A rügyek fejlődési, fenológiai stádiumainak száma nagy ahhoz képest, hogy keveset látunk belőle. A világos rügyek fejlődését írjuk le gyakorlati szempontból.

A teljes kialakulásukat követően a rügyek úgynevezett rügynyugalomba vonulnak.

Ebben az időben inaktívak és védettek a környezeti stressztől. Nyugalmukat megtörni különböző hormonhatásokkal, a hajtás vagy később a vessző jelentős mechanikai sérülésével lehet, olyankor még a vegetációs időben aktívvá válnak. Ha ebben a stádiumban a tőkéről lemetsszük a vesszőt és ki akarjuk hajtatni, rendkívül hosszú idő lesz szükséges hozzá.

A fejlődés első szakasza a duzzadó rügy – először a rügypikkelylevelek kezdenek megnyílni. A rügygyapot takarja a rügyben található részeket, védi azokat a kedvezőtlen környezeti hatásoktól, mechanikai sérülésektől. A duzzadó rügy kezdi levetni a rügygyapotot és így megnyílik az út a hajtáskezdemény növekedéséhez.

A Chasselas rouge fajta rügyfakadás állapotában

A következő állomás a gyapjas rügy, amikor a rügygyapot teljesen szétnyílik és látszik a hajtáscsúcs, a hajtás növekedésnek indult.

Teljes rügyfakadáskor a rügy kinyílt és a hajtáscsúcs mellett láthatóvá válik az első levél éle.

A rügy fejlődésének megindulását több tényező együttesen befolyásolja.

Döntő mértékben hat rá a léghőmérséklet, a fajta (pl. a Chardonnay mindig előbb fakad, mint a Cabernet sauvignon), a talaj hőmérséklete. Az egyéb tényezők közül ki kell emelni a szőlőalanyt, a metszési időt.

A szőlő világos rügyeinek számával határozzuk meg a metszési elemeket. A klasszifikációjuk a következő. Rövid metszési elemek esetén csak alapi rügyek maradnak a kopaszra metszéskor; a rövid csap 1-2 rügyes vesszőrész. Hosszú metszési elemek közé tartozik a hosszúcsap 3-5; a félszálvessző 6-8; illetve a szálvessző 9-12 rüggyel.

A meghagyott rügyek száma szorosan összefügg az elérhető termésmennyiséggel és a minőséggel.

A metszési elemek kombinálása adja az egyes tőkeművelésmódok sajátosságát, meghatározza a tőkeformát, az egy tőkén növekedő hajtások, és az azokon megtalálható fürtök számát, végeredményben a termőképességet.

A különböző fajták rügyei eltérnek morfológiai felépítésükben, nagyságukban, alakjukban. Mivel a fajták környezeti igényei különböznek, ez megmutatkozik a rügyeik termékenységében, a rügyfakadási időben is. A legtöbb bort adó szőlőfajta rügyei az alsóbb rügy­eme­le­teken is termékenyek, tartalmaznak 1-3 fürtkezdeményt. Azonban a csemege­sző­lő-fajták esetében, különösen azoknál, amelyek nagy fény- és hőigényűek, a legtöbbször a középső rügyemeleteken találhatók a legtermékenyebb rügyek, a belőlük fejlődött hajtásokon kapunk szép tetszetős fürtöket (pl. Pannónia kincse, Favorit).

A szőlő rügyeinek fejlődését és osztályozását azért fontos ismerni a gyakorlati szőlőtermesztőnek, mert

ezek tudatában képes helyesen dönteni a tőkeművelésmód, a hozzá tartozó metszésmód kiválasztásában és a vegetációs idő fitotechnikai műveleteinek végzésében.
Három szőlőfajta teljesen eltérő alaktani bélyegekkel jellemezhető világos rügye: balról jobbra a Cegléd szépe, Ottonel muskotály, Vénusz
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: