A beporzó rovarok állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, főként az élőhelyek gyors átalakulása és az intenzív mezőgazdasági művelés miatt. Mindez a biológiai sokféleség csökkenésén túl jelentős élelmezési problémákat is felvet, kultúrnövényeink beporzását ugyanis jórészt e rovarok végzik, összességében pedig
Védelmük fontosságának, lehetőségének felhívására a március 10-i Beporzók Napja remek alkalmat biztosított.
Szakértők szerint a beporzókat érintő globális válságot többek között vegyes vadvirágos sávok telepítésével lehetne enyhíteni, melyek az eltérő virágzási időszak révén táplálékbázist és alacsonyabb zavarást biztosíthatnának az egyébként homogén agrártájakon.
Jelen pillanatban tehát az is kérdéses, hogy ezzel a módszerrel pontosan milyen hatékonysággal tudunk tenni a beporzók védelméért.
E kérdések tisztázása érdekében az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport és a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet szakemberei két magyarországi helyszínen végeztek részletes összehasonlító elemzéseket, melynek keretében heterogén és homogén agrártájakon is megvizsgálták, hogy miként befolyásolja a beporzók jelenlétét az egybefüggő vadvirágos mezők és a különálló virágos sávok telepítése. A vadvirágos területek állapotát, valamint a különböző vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok megjelenését a telepítést követően több éven át vizsgálták.
„Kiderült, hogy a telepített vadvirágos területek a talajban lévő magokból további fajokkal is kiegészültek, a növények terjeszkedése és növekvő fajgazdagsága pedig a várakozásoknak megfelelően elősegítette a beporzó-közösségek gyarapodását is. Azt is megállapítottuk, hogy
ám egyedszámuk és fajgazdagságuk minden területen évről évre és évszakról évszakra nőtt” – emelte ki Bihaly Áron predoktor, aki Dr. Sárospataki Miklós tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó tudományos főmunkatárs témavezetésével végezte doktori kutatásait a MATE-n és az Ökológiai Kutatóközpontban.
A kísérletek alapján a kutatók arra következtettek, hogy
Mindez abban is segít, hogy a teljes szezonban folyamatosan legyen a területen legalább néhány virágzó növényfaj, ami képes kielégíteni a beporzók szükségleteit.
A hatékonyabb védelem érdekében tehát a kutatók változatos őshonos magkeverékek használatát szorgalmazzák, továbbá olyan kezelési technikákat javasolnak, amelyek segítenek meghosszabbítani a virágzási időszakot. Eredményeik alapján a telepítéshez főleg olyan növényeket érdemes választani, amelyek a beporzók számára kritikusnak számító középnyári időszakban virágoznak.
Ez is érdekelheti:
A méhméreg szinergikusan hat a mellrák ellen kemoterápia során
