Nem tudtuk megbecsülni eddig azt, hogy ennek a genetikai anyagnak a birtokában vagyunk, mert a magyar faiskolai és kertkultúra nincs azon a szinten, hogy élni tudjon ezzel a lehetőséggel. Például a virágos kőris él a Kárpát-medencében, mégis Hollandiából hozunk be fajtákat. Kislevelű hársat vásárolunk Németországból, Oregonból.  Ennek vannak buktatói, mert ha nagyobb csapadékmennyiségű területekre szelektált hársat hozunk hazánkba, akkor az itteni szárazabb körülmények között nem tudja teljesíteni a fajta azt, amit elvárunk tőle.

Át kell állnunk arra, hogy hazai anyagból szelektált, a mi körülményeinkhez alkalmas fajtákat telepítsünk, hangsúlyozta Barabits Elemér. Ekkor tudunk előrelépni és jobban alkalmazkodni a klimatikus változásokhoz. A német faiskolai szövetség által ajánlott 65 fafaj fele közép-európai vagy észak-balkáni származású, vagyis itt összpontosul az a genetikai állomány, ami a fafajok döntő többségét adja. Ez óriási kincs. Ennek magyarázata a különleges geográfiai és klimatikus helyzetben keresendő. Hazánkat három fő éghajlati hatás éri, az atlanti, a kontinentális és a mediterrán, ezért fafajaink mind a háromnak a jellemzőire felkészültek, rugalmasak, a szélsőségeket sokkal jobban elviselik. Ezzel érdemes foglalkozni.

A mi ártéri fafajaink előnye, hogy elviselik az áradásokat, az időszakos vízborításokat és az azokat követő hosszú száraz időszakokat is, arra is fel vannak készülve. A szilek mindent kibírnának, szinte a legjobb fafajok lennének, ha a szilfavész nem pusztította volna el őket.