A konferencia alapvető célja, hogy információkat nyújtson minden olyan fontos, év elejétől bekövetkező változásról, amely meghatározza az agrárpiaci szereplők eredményes gazdálkodási-üzleti tevékenységeit 2024-ben. A rendezvény ennek megfelelően napirendre tűzi mindazokat a jelentős támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, amelyek új feltételeket és körülményeket teremtenek az agrárium számára.
A magyar gazdatársadalom kitartásával, tudásával és erőfeszítéseivel a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az előtte álló kihívásoknak meg tud felelni, és meg tudja találni azokat a válaszokat, amelyekkel biztosítható Magyarország élelmezésbiztonsága és minél magasabb arányú exportteljesítménye – jelentette ki az agrárminiszter Kecskeméten. Nagy István a konferencián nyitó előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az agrárgazdaság teljesítményének volt köszönhető, hogy „a tavalyi esztendőben a magyar gazdaság nem csúszott recesszióba, tehát méltán lehet büszke a magyar gazdatársadalom”.
Mint fogalmazott kitűzött cél, hogy az agár- és élelmiszeripar exportteljesítménye 2030-ra 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra nőjön, miközben tavaly már rekorddal, 13,8 milliárd euróval zárt.
A miniszter emlékeztetett: tavaly a sikeresen igényelt támogatások összege meghaladta az 1400 milliárd forintot, ami szintén rekord, és azt mutatja, hogy „Magyarországon gazdabarát kormány van”.
A 2024-es év kapcsán elmondta: már elérhető az első pályázati felhívás, a Natura 2000-es gyepterületekhez kapcsolódó kompenzációs támogatáshoz, és hamarosan megismerhetőek lesznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati felhívásai is. A korábbi tervek szerint áprilisig véglegesítik a mezőgazdasági üzemek új öntözésfejlesztési támogatási konstrukcióját, és nyárra elkészülnek a generációváltást segítő támogatási csomaggal. Úgy számolnak, hogy az év végén egy újabb beruházási pályázati csomagot is meghirdetnek, amely egyebek mellett a precíziós gazdálkodást és a terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – ismertette Nagy István. Mint mondta, azon dolgoznak, hogy „a 2027-ig tartó időszakban az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentsenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára”.
