A miniszter szerint a programok segítségével a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet az évtized végére. Nagy István arról is beszámolt, hogy tavaly április 20-tól csaknem 165 ezer egységes kérelem érkezett, immár az új uniós szabályok alapján. Fontos fegyverténynek nevezte, hogy október közepe óta ez év március 7-ig 150 ezer gazdálkodó jutott hozzá 15 jogcímen 355 milliárd forinthoz az első pilléres jogcímeken, és ezen felül az egységes kérelmek keretében kezelt második pilléres konstrukciók esetében is már 90 milliárd forint „ott van a gazdáknál”. Az agrárminiszter az európai gazdatüntetések eredményeit illetően elmondta, hogy az Európai Tanács jelenlegi, belga elnöksége összegyűjtötte az összes uniós tagállam javaslatait a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében, amelyhez Magyarország 45 módosítási javaslatot nyújtott be. Az Európai Bizottság március 15-én hozta nyilvánosságra hivatalos javaslatcsomagját a KAP uniós szabályainak megváltoztatására, amelynek legnagyobb része a feltételesség szabályainak könnyítését célozza. A miniszter fontos eredménynek nevezte, hogy a javaslatcsomag több, magyar részről is megfogalmazott kérést is teljesít, ezek közül kiemelte a vetésváltási kötelezettség kiválthatóvá tételét termény diverzifikációval, a kötelező területpihentetés törlését. Hozzátette: bárhogyan is alakul a csomag sorsa, „a magyar kormány a gazdálkodók érdekében tovább küzd mindazokért a megfogalmazott célokért, amiket a további egyszerűsítéshez elengedhetetlennek tart”.
Nagy István kitért arra, hogy „határozott jövőképpel készülnek Magyarország európai uniós elnökségére”. Az év második felét arra szeretnék felhasználni, hogy a többi tagállammal közösen felülvizsgálják a piaci válságkezelési intézkedési lehetőségeket, figyelembe véve az elmúlt évek változékony klimatikus, piaci, gazdasági viszonyait. Szükségesnek nevezte az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés erősítését, valamint az agrár- és élelmiszeripari kutatások ösztönzését.
Ágazati feszültségek, fontos döntések
Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt egyfajta frusztráció az európai gazdatársadalomban. Ebből lettek azok a gazdatüntetések, amelyeket az elmúlt időszakban tapasztalhattunk – mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a konferencián. Kiemelte, hogy az ágazatban a mostanáig erőltetett irányok zsákutcának bizonyultak, és hogy a felmerülő problémákra nemcsak az európai közösségnek, de a nemzeti kormányoknak is választ kell adnia. A kamara elnöke szerint az ágazat védelmében ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy amit az EU megkövetel a saját termelőitől, azt várja el a harmadik országok gazdáitól is.
A NAK elnöke szerint nagyon nem mindegy, hogy az európai közösség, a döntéshozók hogyan reagálnak ezekre a felmerülő kihívásokra, milyen logika mentén hoznak róluk döntéseket. A szakember szerint az ágazat szereplői sokszor érezhették azt, hogy ezek a döntések ellehetetlenítik a működésüket. Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság a Green Deal miatt hátrányba került, a növényvédő szerek alternatívák nélküli kivonása, az állattartókat ért és érő támadások, valamint a rovarfehérjék propagálása mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdatársadalmon belül kialakuljon egyfajta érzékelhető frusztráció. Ebből lettek azok az európai szintű gazdatüntetések, amelyeket az elmúlt hónapokban tapasztalhattunk – tette hozzá a NAK elnöke.
A NAK elnöke végezetül elmondta, hogy Magyarország 2024-es uniós soros elnöksége erősítheti az ország pozícióit. Mint fogalmazott, új szövetségesekre, új kapcsolatokra lesz szükség, valamint egy olyan képviselőre az Európai Parlamentben, aki képviselni tudja a magyar gazdákat. A szakember a következő időszak terveit illetően elárulta, hogy a COPA-COGECA és a NAK még az idén egy kihelyezett ülést fog tartani Budapesten.
