A tudósokat már régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Egy feltételezés szerint a menopauza azért fejlődött ki, hogy lerövidítse az anya fogamzóképes életszakaszát azért, hogy cserébe hosszabb életet kapjon. Mivel az utódok nem élnének túl az anyai segítség nélkül, a kutatók úgy gondolják, hogy minél fiatalabb az anya a szüléskor, annál jobb eséllyel marad életben a gyermeke. Ez azonban egyáltalán nem elfogadott hipotézis, és van benne egy buktató is. Például az ember és a csimpánz esetében nagyjából ugyanannyi ideig tart a fogamzóképes kor. Ezzel a szemben mi akár 40 évvel tovább is élhetünk, mint legközelebbi rokonunk. Ezért a tudósok szerint inkább az lehet a helyzet, hogy az emberek „meghosszabbították életüket” anélkül, hogy csökkent a fogamzóképes évek száma – írja a Science.

Egy friss tanulmányban cetféléknél vizsgálták a menuopauzát. Érdekes módon öt fogascet-faj esetében bizonyítható, hogy a nőstények túlélik reproduktív ciklusukat. Ezek egyike a különösen szociális életet élő kardszárnyú delfin. Az Exeteri Egyetem munkatársai, Darren Croft viselkedés ökológus és Sam Ellis állatviselkedési szakértő úgy találta, hogy a nőstények hosszú élettartama segíti az utódok túlélését a nehezebb években.

Az öregek tudása menti meg a fiatalokat

Az olyan események, mint amikor kevesebb préda áll rendelkezésre, vagy szokatlanul szélsőséges időjárás nehezíti a delfinek életét, viszonylag ritkák. Ezért könnyen megtörténhet, hogy a csapat tagjai közül egyedül az idősebbek emlékeznek az korábbi kritikus időszakra. Így ők tudhatják csak, hogy lehet túlélni a például a táplálékhiányt, ami egész családjuk számára életmentő. Ez az úgynevezett „nagyszülő hipotézis”, és az emberi evolúcióhoz is inkább ez a magyarázat illik.