Szerencsére vannak jó ellenpéldák a zöldség-gyümölcs ágazatban. Így húsz év alatt az ipari paradicsom országos termésátlaga 40-ről 100 tonnára emelkedett hektáronként, a hagymáé 30-40-ről 80-100 tonnára, az almáé pedig szintén 30-40 tonnáról 60 tonnára. Több zöldség-gyümölcs fajból tehát 50-100%-kal nőtt a termelési színvonal, szemben a két legfontosabb ipari zöldséggel és persze több gyümölccsel. Ez pedig gazdaságilag fenntarthatatlan, hangsúlyozta Apáti Ferenc.
Folyamatos párbeszédre van szükségA DélKerTész-ben termesztett ipari zöldségek területe és mennyisége egyaránt rekordot döntött tavaly. Az idén ezektől biztosan elmaradnak, akár több mint a felére csökkenhet a terület, az árban pedig 30-40%-os visszaesés várható. Ez a kilengés senkinek sem jó, az azonban hogy ide jutottunk, mindkét fél hozzáállásából adódott, véli Nagypéter Sándor elnök. A termelés hiányosságai közt az alacsony hatékonyságot emelte ki az elnök, ami adódhat a kelleténél kisebb üzemméretből, a nem megfelelő fajtahasználatból, a szaktudás és a termelői innováció hiányából, sokan ugyanis félnek a változástól, megragadnak a jól megszokott technológiánál, fajtánál.
A feldolgozók esetében baj, ha nem fektetnek kellő hangsúlyt a termelés ösztönzésére, és nem hajlandók megosztani a kockázatot a termelőkkel. A szakmai egyeztetés elengedhetetlen a termelők és feldolgozók közt egyebek közt a fajtákról, és értékelni kell az öntözést, a korszerű tápanyagok, biostimulátorok használatát a biztos alapanyagtermeléshez. A piaci versenyben előnyt hozhat a termékpaletta bővítése, és meg kell próbálni új termékkel új piacokra betörni. Az állami szerepvállalásra szükség van az öntözési feltételek megteremtéséhez, mert ezen is múlik, hogy kellően diverzifikált ágazatunk legyen.
A fogyasztók tudatosságának erősítése pedig ugyancsak a termékpálya malmára hajtja a vizet. |
Gyenge után kimagasló bevétel termelési színvonal
Rendszeresen végeznek számításokat egyes zöldség-gyümölcs fajok költség-jövedelem viszonyainak feltárására is a Kertészettudományi Intézetben és a FruitVeB-ben. Az ehhez használt adatok nem reprezentatív felmérésen alapulnak, de a nagyságrendeket jól mutatják. A 2022-re, 2023-ra vonatkozó számítások és a 2024-es előrejelzések a csemegekukorica esetében alátámasztják, hogy ez a kultúra öntözés nélkül nagy valószínűséggel nem hoz jövedelmet.
