0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 27.

Az ipari zöldségtermesztés égető kérdései

A nagymagvú zöldségfélék tavaly ígéretesen indultak, majd az egész ágazat fejre állt.

Amikor egy évvel ezelőtt éppen a szerződéskötések végéhez érkeztünk, nagyon sokan bólintottak, végre a helyére került a zöldborsó és a csemegekukorica is. A korábbi nyögvenyelős üzletkötések egy pillanat alatt eltűntek, mert a csemegekukorica kilónkénti felvásárlási ára a 100 forint fölé ugrott,

a zöldborsóé pedig majdnem teljes egészében elérte a 200 forintos átlagárat kilogrammonként.
zöldségfeldolgozás
A magyar feldolgozóipar a csemegekukorica nélkül a zöldborsóval egyáltalán nem tud mit kezdeni, ha nincs az első, nem kell a második sem.
Fotó: MMG Archív

Régi tapasztalat, hogyha valami jól indul – márpedig ezek az árak igencsak kecsegtetőek voltak –, akkor ott a végére előbb-utóbb kiderül valami turpisság. Ezúttal is ennek lehettünk szemtanúi. Soha ennyi telefont, megkeresést nem kaptunk személyesen, mint az elmúlt évben, mert nem veszik, nem viszik, mert elromlott valami, leállt a feldolgozás. Az integrátorok szinte beleőszültek, hogy a kedvező időjárás hatására kialakult jó termést valahogy „levezessék”, azaz eladják. Ez már nem sikerült, pedig vitték külföldre, Lengyelországba, igaz, a szerződött árnak inkább elenyésző hányadáért.

Beszéltünk olyan gazdával, aki a zöldborsónál is és a csemegekukoricánál is külön 100 millió forintot bukott, mert mind a két növény esetében megtörtént a túlérés, a betakarítás így értelmezhetetlenné vált.

Azóta csak panasz panasz hátán hallható, ha a zöldborsó és a csemegekukorica kerül szóba. Kisebb, inkább zárt körnek szóló előadásokat tartottak, s az első nagyobb léptékű tanácskozást a Debreceni Egyetem MÉK Kara hívta össze március 14-re. A főszervező a FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc, aki egyben az egyetem kertészeti tanszékének és intézetének is a vezetője.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: