A rosszabb minőség miatt öntözés nélkül a tonnánkénti ár is alacsonyabb volt, 70 ezer forint. Az öntözött csemegekukoricáért csaknem 75 ezer forintot kaptak a termelők, és ez nagyobb, 1,4 millió forintos bevételt eredményezett.
így a kisebb közvetlen termelési költség (alig 800 ezer forint, míg öntözve 1,1 millió forint) ellenére veszteség képződött. Mivel az öntözött állományok is megsínylették az aszályt, a nyereség ott is legföljebb 200-300 ezer forintra rúgott.

A tavalyi termesztési költség is hasonló volt, attól függően költöttek többet vagy kevesebbet a gazdák, hogy mikor és mennyiért szerezték be például a műtrágyát, a növényvédő szereket. Az öntözött állományokra nagyjából 1,1 millió, az öntözés nélküliekre 800-900 ezer forint közvetlen termesztési költség rakódott mind a két évben, azzal, hogy az öntözésre fordított összeg vállalkozásonként nagyon eltérő lehet.
Ráadásul a kedvező időjárásnak köszönhetően jó hozamokat lehetett elérni, öntözés nélkül is 17-18 tonna volt az országos átlag, öntözve pedig meghaladta a 20 tonnát. Mindez tavaly extraprofitot eredményezett, öntözött kultúrákban az 1,1 millió forintos költséggel 1,1-1,2 millió forintos fedezeti összeget is el lehetett érni, öntözés nélkül pedig az 1 millió forintot, ami 100%-ot meghaladó jövedelmezőség.
Az idei előrejelzés szerint az árak lefeleződnek, így 19 tonnás hozam alatt nem várható nyereség öntözött csemegekukoricából, és a fölött is csak a termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően lesz profit. Tehát ahogyan 2022-ben, idén sem várható nagy nyereség a csemegekukorica-termesztésben. A két gyenge évet ellensúlyozta 2023 extraprofitja, az évenkénti nagy kilengés azonban egyáltalán nem szerencsés.
Mélyponton vagyunk
Az öntözött kultúrákban valamivel jobb volt a helyzet, az átlagos hozam elérte az 5,5 tonnát hektáronként (öntözés nélkül 4,2). Tavaly a borsónak is kedvezett az időjárás, viszonylag jó hozamokat (5,9 és 6,4 tonna/ha) és magasabb, 200 forintot meghaladó árakat eredményezett. Öntözés nélkül a hektáronkénti költség a borsóban is 800-900 ezer forint volt, öntözéssel pedig hozzávetőleg 1 millió forint. Így 50-60%-os közvetlenköltség-arányos jövedelmezőséget lehetett elérni, 500 ezer forint fölötti jövedelem képződött hektáronként, osztotta meg eredményeiket Apáti Ferenc.
