0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Közelíteni kell a párhuzamos érdekeket – Csemegekukorica- és a zöldborsótermelés

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet vezetője és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke többek között ezt is hangsúlyozta rendezvényükön.

A jelenlegi árak és költségek mellett idén nagyjából hektáronként 8 tonnás hozamok tennék lehetővé, hogy támogatás nélkül is legyen nyereség, ami elérhetetlen. Öntözés nélkül pedig minden az időjárástól függ.

A helyzet egyáltalán nem ideális, amiből azért is nehéz lesz talpra állni, mert további támogatásra szinte biztos nem számíthatunk.

Nehéz lenne ugyanis megindokolni, hogy a zöldborsót továbbra is stratégiai zöldségnek gondoljuk, miután idén önszántunkból megfelezzük a termőterületét. Ugyanis két éve, amikor többlettámogatásért lobbizott a szakma a csemegekukoricának és a zöldborsónak, és meg is kapta, akkor az volt a hivatkozási alap, hogy ha eltűnik a zöldborsó, akkor a másodvetésű csemegekukoricával is baj lesz, emlékeztetett a FruitVeB elnöke.

Növelik a hatékonyságot

A mostani káosznak a gyökerei 2022-re nyúlnak vissza, az akkori aszály megrendítette a hazai csemegekukorica-termesztést, hatására pedig a korábban csak mutatóban jelen lévő kínai késztermék ellepte fő célpiacunkat, Németországot, emlékeztetett Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője is.

Segítette az olcsó kínai áru terjedését, hogy az európai termelés/feldolgozás önköltsége megugrott, fogyasztói szempontból prémium kategóriás termékké vált a csemegekukorica-konzerv.

A 2022-es aszály után a gyárak nem tudtak elég terméket szállítani a nyugat-európai partnereiknek, és a keveset is drágán, ezért csökkent a 2024-es idényre az alapanyag-igényük, és ezért kínáltak alacsonyabb árat a termelőknek.
Zöldborsó esetében a lengyelek nyomták le az árakat, mert a háború miatt a korábban Ukrajnába és Oroszországba szállított termékeiket az EU-ba hozzák.
A piac működik, ezért a termelőknek tudomásul kell venniük, hogy a feldolgozók jó minőségű alapanyagot szeretnének olcsón beszerezni.

Kovács János szerint idén a túlélés a cél, elfogadva, hogy nem minden évben lehet extraprofitot termelni. A helyzet rendezéséhez azonban elengedhetetlen a párbeszéd a termelők és feldolgozók közt.

Derűlátásra adhat okot, hogy az európai csemegekukorica-gyártók szövetsége kezdeményezte a kínai termékkel szembeni antidömping-eljárás bevezetését, aminek remélhetően már jövőre érezhetjük a kedvező hatását.
Tavaly Magyarországon vásárolták a feldolgozók a legdrágább alapanyagot csemegekukoricából, és a kilogrammonkénti 100 forint eleve meghatározta a piaci versenyképességet, hangsúlyozta Fülöp Gábor, az Agrosprint Zrt. igazgatósági tagja, arra utalva, hogy a költségben az alapanyagár aránya 75% volt. Az idei árletörés okai közt említette a szakember a gabonapiaci válságot, és azt, hogy a tavalyi árszinttel jelentős piacot veszítettünk, és ebből adódóan nagy, drágán készült készletekkel rendelkeznek az üzemek.

Ezért is kell most az olcsóbb, „hígító” alapanyag, bár ez túltermelést okozhat európai szinten, fokozva az árversenyt.

Mivel még nem kötötték le az idei mennyiségeket, nagy a bizonytalanság, kockázat.
A zöldborsóból a hűtőipar helyzete kedvezőbb, mint a konzervgyáraké, a készletek jórészt leapadtak, és drasztikus területcsökkentésre sem kényszerültek. Ebből a termékből azonban csak árkövetők vagyunk, nem tudjuk befolyásolni a nemzetközi piacot.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: