Költségarányos jövedelem
A rendelkezésre álló, ám országos átlagnak nem tekinthető adatok alapján azt látták, hogy 2022-ben a csemegekukorica-konzerv termékpályán összességében nagyjából 70 milliárd forint költség keletkezett, aminek a 26%-át viselték a termelők, 74%-át pedig a feldolgozók. Egy évvel később az összes költség 127 milliárd forintra ugrott, a megoszlás pedig még aránytalanabb volt, 85%-a esett a feldolgozókra. Nem véletlen, hogy a feldolgozók állják a költségek nagyobb részét, mondta Apáti Ferenc, hiszen ami a termelőnek árbevétel, az a feldolgozónak a nyersanyagköltség.
A jövedelem megoszlása más képet mutat. Amíg 2022-ben a teljes termékpálya veszteséget szenvedett el, tavaly már 38 milliárd forint jövedelmet mutattak ki az ágazatban, aminek az 58%-a csapódott le a termelésben. Mélyhűtött csemegekukoricánál nagyjából hasonló a költségek megoszlása, a tavalyi 38 milliárd forintos termékpálya-költségnek a háromnegyedét a feldolgozóipar viselte, a 16 milliárd forintos profitnak pedig éppen ellenkezőleg, a 70%-a a termelésben landolt.
Profitelosztásról nem igen beszélhettünk egyik évben sem. A fagyasztott terméknél a költség két éve 18 milliárd, tavaly 14 milliárd forint volt, és a 70%-át fedezték a feldolgozók; a 3,5, illetve 2,6 milliárd forint jövedelemnek pedig a 60, illetve a 70%-a maradt a termelőknél.
Nem érdemes azonban összehasonlítani az árbevétel- és költségarányos jövedelmezőséget a termelésben és a feldolgozásban, magyarázta a szakember. A feldolgozók 10%-os jövedelmezősége ugyanis a termelésben nagyjából 40%-kal egyenértékű. A termelésben ráadásul meg kell lennie a 40-50%-os jövedelmezőségnek ahhoz, hogy megmaradjon a termelői kedv.
A gyárak, üzemek jövedelmezősége több mint 50%-ban a nyersanyag árától és minőségétől, a kihozataltól függ. Ezért fontos, hogy olyan áron kell megtermelni a nyersanyagot, amit elfogadnak a feldolgozók. Nem szabad túlárazni, mert azt a piac megbünteti, ahogyan az idén is bekövetkezett.
Ez is érdekelheti:
