Székelyföld gazdasági megítélése attól függ, hogy hány családnak ad kenyeret a föld, az erdő, a legelő. Ezek tisztelete, megmunkálása jelenti a szülőföld iránti szeretetet és fontos szerepe van abban, hogy a magyarok Erdélyben, a Kárpát-medencében maradjanak. Mint elhangzott: „ezért fontos, hogy egy véleményen legyünk az EU támogatási rendszeréről, közösen fejlesszük, fiatalítsuk a mezőgazdaságot és piacot keressünk a termékeknek a Kárpát-medencében, Európában. Kiszámítható jövőt teremtsünk a gazdáknak és ezt csak közös erőfeszítésekkel, összefogással érhetjük el” – emelték ki beszédükben a vezetők.
Az együtt gondolkodás, az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Jakab István is:
– mondta, majd hozzátette: „az EU választások előtt fontos látni, hogy a jövőnkről döntünk, és hogy csak egységben tudunk építkezni.” A MAGOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ma már érezzük, megéljük a klímaváltozás hatását, a brüsszeli nyomások következményeit. Ezért olyan képviselőkre van szükség, akik azt az akaratot és szándékot viszik tovább, ami alapján élni akarunk. Fontos a gazdák hátterének biztosítása, a szakmai háttér megléte és az, hogy idejében megkapják a támogatást. Brüsszelben téves döntéseket hoznak, mert nem értik, nem érzik azt, hogy vannak bizonyos elveink, aminek alapja az emberi élethez való jogunk – hangsúlyozta az elnök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szomszédunkban dúló háborúval kapcsolatosan nem az a dolgunk, hogy uszítsunk, hanem, hogy építkezzünk, békében fejlődjünk. Jó gyakorlati példa és szakmai munka kell ahhoz, hogy érdekeinket érvényesítsük – mondta Jakab István.
Évről-évre bővül a szervezet, ma már nemcsak a Székelyföldet, hanem a Partiumot, Belső-Erdélyt és a Bánságot is bevonták a tevékenységekbe. A polgári kormány 2010-től az alaptörvény szerint támogatja a határon túl élő magyarságot, de az összefogás több ennél, szívből-lélekből fakadó indíttatás. „Mi önökkel együtt akarjuk valóra váltani az erős és szuverén magyar nemzet álmát” – mondta a miniszter, majd a 2024-es júniusi EP választások tétjére is kitért. Megfogalmazása szerint sorsdöntő jelentősége van, mert a közös európai agrárpolitika és az élelmiszerellátás mindannyiunk jövője szempontjából stratégiai kérdés.
Kifejtette, hogy Brüsszel az elmúlt időszakban marginalizálta ezt a kérdést, úgy tekintettek az agrárpolitikára, mint a környezetvédelemre és nem akarják látni, hogy az agrárium célja az élelmiszerellátás biztosítása.
