A fejlesztés következő lépcsőfoka 2009-ben volt, amikor egy további 4000 m2-es csarnokot építettek fel, és új technológiát helyeztek üzembe, amivel már 60 millió darab bébiételt gyártottak, a jelenlegi kapacitás pedig 90 millió üveg.

Az induló 47 főről mostanra 165 főre bővült a dolgozói létszámuk. A hanságligeti üzem 80 százalékban exportra termel, 20 százalék jut a hazai piacra. Ezért még működik egy húszfős értékesítési csapatuk, amely lefedi az egész országot.

A gyártás a sárgarépával indult, de ennél is fontosabb, hogy a Hipp egyben bioterméket is jelent. A cégnek ez volt, s ma is ez a kitörési pontja, a brand-je. Bébiételt más cégek is gyártanak, de Claus Hipp, a német tulajdonos felismerte, hogy minőség és minőség között akkor van különbség, ha abból az egyik bio. Ennek egyik előzménye, hogy édesapja, Georg Hipp, már korábban kapcsolatban állt Hans Müllerrel, a svájci biotermesztés megalapítójával. Ő a Rudolf Steineri elvek alapján arra tette fel az életét, hogy miként lehet ezt a termelési folyamatot egységként szemlélni, a földtől, az időjáráson és a magvakon keresztül az élelmiszer előállításáig. Nálunk is ezen az alapon kezdett a biotermesztés kiépülni.

Amikor a cég indult Magyarországon, már országos szinten létezett a Biokultúra Egyesület, ami inkább a kiskertek szintjén működött. Az egyesülettel való együttműködéssel sikerült felépíteni a biotermelői kört.

Az alapanyag-előállítás 1995-ben kezdődött sárgarépával és burgonyával. Az első termelőjük Rápcakapiból Németh István lett, ő azóta is beszállítójuk. Ezt az információt még Józsa Lászlótól kapták, aki korábban a Lajta-Hanság Állami Gazdaságban dolgozott, így a térségben, tudta, kihez kell fordulni. Németh István a földet a szüleitől örökölte, s a biotermesztésben látott perspektívát, úgy gondolta, hogy ebből meg tud élni. A biotermék-előállítás sokkal több törődést és tudást követel meg a gazdától. Ismerni kell az olyan praktikákat, hogy ha a sárgarépa sorok közé ültetünk egy sor hagymát, a sárgarépalégy onnan elmenekül, mert ki nem állhatja a hagyma szagát. A hagymalegyet pedig a sárgarépa lombozatának illata üldözi el. A sárgarépára azt a megoldást találták ki, hogy bakhátba vetik, így az öntözés is megoldhatóvá vált, ugyanakkor a termés felszedése nem jelentett megoldhatatlan feladatot.