A számítás során a következő, 2021-re vonatkozó támogatásokat vettük figyelembe, amelyek OMME-tagság esetén a Tenyésztési Információs Rendszerben nyilvántartott méhcsaládok számához kapcsolódnak. A méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzésére méhcsaládonként 1000 Ft, a méh­állomány számának szinten tartására petéző méhanyánként 1600 Ft, cukor és gyógyszer beszerzésére méhcsaládonként 1600 Ft, kaptár- és keretpótlásra méhcsaládonként 500 Ft összegű támogatás vehető igénybe. Kárpáti et al. (2010) már hangsúlyozta a méhészeti programok támogatásának fontosságát a versenyképesség és az ágazat fejlődése szempontjából. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében további eseti jellegű támogatások igényelhetők, mint például a mézkinyeréshez, vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzése. Kalkulációnkban feltételeztük, hogy a méhészet nem rendelkezik sem rövid lejáratú forgóeszközhitellel, sem hosszú lejáratú beruházási hitellel.

Több tanulmány (Nagy, 2007; Cejvanovic et al., 2011; AM, 2019; Nedić et al., 2019; Nicolić et al., 2022; Beltrán et al., 2022) eredményeihez hasonlóan

A méhészeti modell akácmézből termel legtöbbet (6000 kg), amelynek a legmagasabb a felvásárlási ára, és amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a termelési értékhez. Ezután következik a napraforgóméz (21 százalék), a repceméz (11 százalék) és a vegyes virágméz (11 százalék). Jelen esetben a napraforgóméz hozama magasabb (5700 kg), mint a repceméz (3000 kg) és a vegyes virágméz (3000 kg) mennyisége.

Az egy méhcsaládra jutó árbevétel a számítások szerint meghaladja a 83 000 Ft-ot, a méz kilogrammonkénti értéke pedig 1455 Ft, plusz a támogatások (1. táblázat), így a teljes termelési érték méhcsaládonként évente 91 040 Ft, illetve 1 kg mézre vetítve ez 1517 Ft. A méhcsaládonkénti éves termelési költségek nagymértékben függnek az alkalmazott technológiától, a méhcsaládok vándoroltatásától és a környezet ökológiai feltételeitől. A méhészetben használt anyagok, eszközök és méhcsaládok egy része vásárolt, más része saját készítésű. A méhész saját méhviaszt használ a termelés során. A gazdaság költségszerkezetét tekintve, a teljes termelési költségen belül az állandó költségek (47 százalék) és a változó költségek (53 százalék) aránya közel azonos. Mindkét esetben a munkaerőköltségek képviselik a legnagyobb arányt (2. táblázat). Több tanulmány szerint a változó költségek aránya a termelési költségeken belül 60-68 százalék körül van (Tosun és Ogus, 2021; Beltrán, 2022; Nicolić et al, 2022). Horvátországban például az anyagköltségek teszik ki a költségek legnagyobb részét (36 százalék) (Knaus és Milotić, 2001).