A cikk szerzői:

Feketéné Ferenczi Aliz 1,*,

Szűcs István 2,

Bauerné Gáthy Andrea 3

Magyarországon a méhészet az állattenyésztési ágazaton belül viszonylag kis léptékű ágazat, de a biológiai sokféleség fenntartása és a vidéki foglalkoztatás szempontjából alapvető fontosságú. Ahhoz, hogy az olyan ökoszisztéma-szolgáltatást, mint a méhek általi beporzás, továbbra is biztosítani tudják, a méhészeteknek gazdaságilag is fenntarthatónak kell lenniük, ezért kulcsfontosságú, hogy a méhészek a jövőben is folytatni tudják tevékenységüket. Ezt alapul véve, cikkünk fő célja a hazai méztermelés gazdasági elemzése, vagyis a költség-haszon elemzés, a termelési mennyiség, a működés hatékonyságának vizsgálata egy modellgazdaságon keresztül.

A modellgazdaság a vándorméhészetnek köszönhetően többféle mézet termel, átlagos hozama 60 kg/méhcsalád/év, amit a 2021-es átlagos felvásárlási árak alapján számítottunk ki. Meg kell jegyezni, hogy a méhészeti tevékenységet befolyásoló földrajzi, éghajlati és egyéb adottságok az ország más tájegységein jelentős eltéréseket mutathatnak. Továbbá a hazai mézfelvásárlási árak 2021 óta jelentősen (40–60 százalékkal) csökkentek, a méz hazai felvásárlása hosszabb ideig szünetelt, jelenleg is akadozik. Az elmúlt időszakban ugyanakkor emelkedtek az inputként felhasznált ráfordítások árai is.

Bevezetés

A méhcsaládok száma 2020-ban világszerte 94 millió volt, szemben a 2010-es 80 millióval. A globális méztermelés 2017-ben érte el a csúcsot, mintegy 1,88 millió tonna, azóta pedig 1,77 millió tonnára csökkent. A nemzetközi méztermelésben Kína tölti be a vezető szerepet (részesedése a globális méztermelésből 2021-ben 27,42 százalék) (EC, 2023; Faostat, 2023; Statista, 2023). Kína után az Európai Unió a második legnagyobb méztermelő (EC, 2023; Faostat, 2023), ugyanakkor nettó importőr is harmadik országokból származó mézek tekintetében. A legjelentősebb méztermeléssel rendelkező uniós országok Románia, Spanyolország, Magyarország, Németország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Lengyelország. Az EU-27 tagállamaiban termelt méz mennyisége a közelmúltban csökkent, 2021-ben 215 ezer tonna, szemben a 2020-as 230 ezer, a 2019-es 227 ezer és a 2018-as 250 ezer tonnával (EC, 2023; Faostat, 2023).

A méztermelés a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy 1 százalékát, az állattenyésztés termelési értékének közel 5 százalékát adja. Az elmúlt években a Magyarországon megtermelt méz jelentős részét, több mint 80 százalékát hordós kiszerelésben exportálták, jellemzően nyugat-európai országokba (Oravecz et al., 2020). Az akácméz fő exportcélországai Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság.

A magyar fogyasztók körében az akácméz az egyik legismertebb, 2014 óta hungarikum (Vida és Feketéné Ferenczi, 2022). A méz fogyasztása számos élettani előnnyel jár, népszerű a fogyasztók körében, és széles körű felhasználási területe van (természetes édesítőszer, élelmiszer, gyógyszer és szépségápolás) (Yeow et al., 2013). Ezért lett a méz a harmadik leggyakrabban hamisított élelmiszer az elmúlt évtizedekben az olívaolaj és a tej után (Feketéné Ferenczi et al., 2021A). A különböző típusú hamisítványok miatt jelentős kihívást jelent a méz minőségének és eredetének vizsgálata (Soares et al., 2017). A külföldről beáramló hamis mézek nagy mennyisége és alacsony ára a hazai termelőket is nehéz helyzetbe hozza.