0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 30.

Gazdasági fenntarthatóság egy hazai méhészetben II.

Magyarországon a méhészet az állattenyésztési ágazaton belül viszonylag kis léptékű ágazat, de a biológiai sokféleség fenntartása és a vidéki foglalkoztatás szempontjából alapvető fontosságú.

Továbbá nem feltételeztünk szélsőséges helyzetet. Egy másik fontos mutató az egy munkaórára jutó nettó jövedelem, ami ebben az esetben 4660 Ft/óra (nettó jövedelem/összes munkaóra), valamint az előállított méz kilogrammjára jutó takarmányköltség, ami 107 Ft/kg méz (2. és 3. táblázat). A modellgazdaságban a méhészet fedezeti pontját minden egyes mézfajta esetében külön-külön kiszámítottuk, mivel az akácméz hazai ára jelentősen magasabb, mint a modellben figyelembe vett többi mézfajtaé. A különböző mézfajták fedezeti mennyiségeit a termelési szerkezet alapján határoztuk meg, azaz a költségeket a különböző mézfajtákra – amint azt az 1. táblázat mutatja – az árbevételből való részesedésük arányában osztottuk fel. Ezen kívül a fedezeti pontokhoz tartozó mézmennyiségek előállításához szükséges méhcsaládszámot is meghatároztuk. A számítások alapján a fedezeti ponthoz tartozó hozamok 1517 kg az akácméz, 1360 kg a napraforgóméz, 688 kg a repceméz és szintén 688 kg a vegyes virágméz esetében (2–5. ábra).

akácméz mennyiségének alakulása méhészet

Az elsődleges kutatások alapján meghatározott átlagos hozam a méhészeti modellben méhcsaládonként 60 kg/év. Ez azt jelenti, hogy 71 méhcsaládra van szükség a teljes fedezet (4253 kg) előállításához. A megtermelt méz mennyisége és a minimális méhcsaládszám a fedezeti pont eléréséhez a 4. táblázatban szerepel minden egyes mézfajtára vonatkozóan, a termelés idő­rendi sorrendjében.

méhcsaládok száma méhészeti modell

Több méhcsaláddal annyi méz állítható elő, hogy a méhészet az összes állandó és változó költségét fedezni tudja, és profitot is termeljen. A nettó jövedelmet, a költségeket és bevételt meghatározó ráfordítások és értékesítési árak országonként, régiónként és évenként jelentősen eltérhetnek.

Az utóbbi egy évben volt példa a hazai mézfelvásárlás teljes szünetelésére is. Knaus és Milotić tanulmánya (2001), Nedić et al. (2019) szerint Horvátországban egy méhésznek legalább 168 méhcsaláddal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az ország átlagbérét kifizessék. Szerbiában ez 137 méh­családot vagy 2905 kg megtermelt mézet jelent, míg a minimálbérre való jogosultsághoz egy méhésznek 68 méhcsaláddal kell rendelkeznie, vagy legalább 1450 kg mézet kell termelnie. Romániában Popescu (2017) megállapította, hogy a méhészeknek több mint 100 méhcsaládot kell tartaniuk ahhoz, hogy nyereségesek legyenek. Bosznia-Hercego­vinában Cejvanović et al. (2011) a gazdaságos méhészet méretét 200-350 méhcsaládra teszi. A modellgazdaságunk számított fedezeti pontjának előállításához szükséges 71 méhcsalád azzal magyarázható, hogy az akácméz eladási ára magasabb, mint a többi mézfajtáé. Így húzótényezőnek számít az értékesítésben, ezért kevesebb méhcsalád elegendő a fedezeti pont eléréséhez, szemben a nemzetközi összehasonlításokkal.

napraforgóméz mennyiségének alakulása repceméz mennyiségének alakulása

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Méhészet